A buddhizmus elterjedésének köszönhetően a sintó önálló, eredeti formában szinte megszűnt létezni. A buddhizmust 552-ben a Soga törzsek hozták át a mai Dél-Korea területéről. Azt a korszakot az Aszuka kornak nevezik a történészek. A buddhizmus elterjedése a kor régensének, Shoutoku hercegnek az érdeme, aki lelkes buddhista hívőként terjesztette az új tanokat a nemesség körében. Shoutoku herceg által 17 pontba foglalt alkotmány is a buddhizmus tanításaival összhangban fogalmazódott meg. A buddhizmus elterjedésének hatása a sintoizmusra bővebben… →
A 2008-as világgazdasági válságot követően a világkereskedelem volumenében 2009-re 23%-os visszaesés következett be az áruexport nominálértékének tekintetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg az azt megelőző vizsgált években a világkereskedelem áruexportja folyamatosan növekedett és minden évben 10% fölötti növekedés volt megfigyelhető, addig a 2008-as hitel, a piaci válság következtében a kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezte. Japán részvétele a világkereskedelemben bővebben… →
Japán, Ázsia egyik legfejlettebb piacgazdasága. Gazdaságában az iparé és a szolgáltatás szektoré a vezető szerep, ezek együttesen a nemzeti jövedelem közel 95%-át adják[1]. Területe, népességének száma (megközelítőleg 126,5 millió fő) kisebb, mint az Egyesült Államoké, sőt az ország területén végighúzódó hegyvonulatok miatt lakossága koncentráltabban él, mégis gazdasági fejlettségét tekintve a világ egyik legnagyobb vezető gazdasági hatalma. Japán világgazdasági szerepváltozása bővebben… →
Kína gazdasági felemelkedése és növekvő részvétele a világgazdaságban, és a világkereskedelemben, a működő-tőke befektetésekből származó kapcsolati hálója, valamint az egyre növekvő politikai befolyása, rohamos változásokat eredményez az ázsiai régió emberi, gazdasági, politikai és biztonság-politikai kölcsönhatásában. Ezek a változások befolyásolják az egész régió országainak gondolkodását, a világrend átalakulását, a térség vezető országainak kapcsolatát és politikájuknak, biztonságpolitikájuknak kialakítását. Részben Kína előretörése és a világgazdasági változások a japán külpolitika nyitását eredményezték. Japán reagálása Kína előre törésére bővebben… →
Az erjesztett élelmiszereknek is központi szerepe van a Japán konyhaművészetben. Ezek közül az egyik legfontosabb erjesztett ízesítő szer, a szójaszósz (shoyu), amely, hozzájárult a Japán, egyedül álló étkezési kultúrájának kialakulásához. A shoyu kétségtelenül az egyik legsokoldalúbb ízesítőszer Japánban, amelyet az ételek előkészítésénél, elkészítésénél, de még az asztalnál, ízesítésre is használnak. Shoyu bővebben… →
A rizsnek, mint alapvető élelmiszernek döntő szerep jutott a japán gasztronómia mai arculatának kialakulásában. A rizst feltehetően Kínából hozták Japánba több mint 2000 évvel ezelőtt. Ez az esemény egy fontos fordulópont volt az ország történelmében, amikor is Japán lezárva a Jomon korszakot (i.e. 10.000 – i.e. 300), a Yayoi korszakba (i.e. 300 – 300) lépett. Rizs és Japán bővebben… →
Gyakorlatilag valamennyi főbb nemzeti ünnepnek megvan a maga speciális étele. Mindközül a legpazarabb fogásokat az újév alkalmával fogyasztják. Más események alkalmával is csak készítenek színpompás, különleges ételeket, amelyek közül mindegyik szimbolikus jelentőséggel bír. Az év első ünnepe az újév oshógatszu (december 31 – január 3), amely nem csak nemzeti, de egyben vallási ünnep is, kétség kívül az év legfontosabb ünnepe Japánban. Oshógatszu a japán újév bővebben… →
A japán konyha közel sem mondható annyira fűszeresnek, mint a kínai vagy akár hazánk hagyományos ételei, ezért akik először kóstolják az eredeti japán konyhát, azoknak talán “enyhén íztelennek” tűnhet. Természetesen a hazánkban található japán éttermek kínálatán már érezhető, hogy az ételek íze a nyugati ízléshez van igazítva. Milyenek a fűszerek Japánban? bővebben… →
A japán konyhaművészet egyik legfontosabb alapanyaga az erjesztett szójabab massza, a miszó. Felhasználását tekintve rendkívül sokoldalúnak számít, mert az ételhez való hozzáadásával jellegzetes ízt, aromát és állagot kölcsönöz az ételnek. Miszó bővebben… →
A tizenhatodik századi, bonyolult Zen buddhista teaceremóniából született rendkívül kifinomult étkezési stílus a kaiszeki mára a japán konyhaművészet legmagasabb szintű megnyilvánulásává nőtte ki magát. A kaiszeki egy modernebb változata a csa-kaiszeki-nek, azaz a teaceremóniát kísérő többfogásos étkezésnek. Kaiszeki: a japán konyhaművészet legmagasabb szintje bővebben… →
