Gasztronómia a modern korban

tori

A sógun 1856-os megalázása a politikai átrendeződést is maga után vonta. 1868-ban visszaállították a császárság intézményét, amelyet a történelem Meiji-restauráció vagy Meiri-reformok néven tart számon. Az ország nyitva állt a modernizáció, a nyugati kultúra, technikai vívmányok és ételek előtt. Japán az iparosodás és a közlekedés fejlődésének korába lépett. 1890-ben megkezdődött Hokkaido északi szigeteinek elfoglalása, amely kiszorította az ott élő őslakos ainu törzseket. 1910-ben Japán megszállta Koreát. 1936-ban megtámadta Kínát, majd 1941-ben Pearl Harbort. 1945-ös vereségét követően letett hódító politikájáról és az Egyesült Államokkal kötött békéjének következtében lemondott önálló hadsereg tartásáról, valamint kénytelen volt teljes mértékben megnyitni kapuit az Egyesült Államok előtt.

Ismét megjelentek a nyugati ételek és újfajta italok is elérhetővé váltak. Manapság a kávé a legelterjedtebb ital Japánban. Egy átlagos japán naponta két csésze kávét fogyaszt. A gazdasági stabilitásnak köszönhetően, nagy kereslet van az olyan luxus minőségű kávéra, mint a Jamaikai kávé. A modern kor az alkoholfogyasztási szokásokat is megváltoztatta. A bort az európaiak mutatták be és fogyasztása hamar közkedvelté vált. A tizenkilencedik században a Yamanashi Prefektúra kezdett kísérletezni először a különböző bor és szőlőfajtákkal, amely mára virágzó iparággá nőtte ki magát Japánban. A sört is a tizenkilencedik században ismertették meg a japánokkal. Számos alkoholfőzésben jártas szakembert küldtek külföldre, többnyire Németországba és Hollandiába, hogy megismerjék a sörfőzés technikáját. Japán két legismertebb sörét, a kirint és az aszahit, amit amerikai, svájci és német sörfőzőmesterek kezdtek főzni a tizenkilencedik században, ma a világ számos pontjára exportálják. A háború után a skót whisky rendkívül népszerű lett. Amellett, hogy nagy mennyiségben importálják, a japánok megalkottak néhány saját készítésű whisky-t is. Japán ezen kívül nagy mennyiségben importál világos és amerikai söröket is. Nyáron sok sörkert nyitja meg kapuit a vendégek előtt. Mint hazánkban, ott is a sör elengedhet kelléke a baráti találkozóknak. A gyümölcs-zöldséglevek, energiaitalok mellett az élőflórás joghurtok és aloé vera italok fogyasztása is közkedvelt.[1]

Japán 1945 után fejlesztésre és korszerűsítésre fektette a hangsúlyt az elektronikai cikkek egyre növekvő igénye miatt. Az éhínség, ami az arisztokratikus korszak óta a köznép életének része volt, megszűnni látszott. A kereskedelemnek köszönhetően új ötletek és módszerek jelentek meg a japán társadalomban. Talán az egyik legérdekesebb változás, hogy a második világháború után rohamosan megnőtt a kereslet a hús és a tejtermékek iránt. A huszadik század végére Japán húsfogyasztása elérte Nyugat Európáét. A tejtermékek importálása 1950 óta töretlen. A hús és tejtermékek fogyasztásának köszönhetően a második világháború után született japán férfiak átlagos testmagassága 20 cm-el nőtt.

A kormány politikája is hozzájárult az étkezési kultúra megváltozásához. A gyerekek alultápláltsága nagy problémát jelentett a szegényebb régiókban, különös tekintettel a háborút követően, amelynek következménye, hogy a mai idősebb generáció, beriberi-re és más alul tápláltsági betegségekre utaló tünetekben szenved. A japán kormány nagy erőfeszítéseket tett a gyerekek étkeztetésének biztosításáért, emellett kötelezővé tették az ételkészítéssel foglalkozó órák beépítését a tantervbe. Az iskolákban a rizs és a tej fogyasztása a kormány hathatós intézkedése volt. Ennek köszönhetően a huszadik századra minden japán a rizsre úgy tekint, mint, mi magyarok a kenyérre. A fent említett intézkedések természetesen kedveznek a rizsfarmereknek és hasonló hatást gyakorol a tejiparra is. Ameddig ezek az intézkedések nem léptek hatályba az iskolákban, a japán gyerekek gyakran laktóz érzékennyé váltak, mivel a tej kevésbé volt elérhető. Ezzel a gyakorlattal a tejfogyasztás a felnőttkorban is folytatódott, amelynek eredményeként a huszonegyedik századra sokkal kevesebb japánnál diagnosztizáltak laktóz érzékenységet. Manapság a tejtermékek iránti hatalmas kereslet eléri a nyugati szintet, amely a tejipar rohamos fejlődését eredményezte. Az iskolai étkeztetés reformnak volt még egy talán nem szándékos hatása is. Mivel az elmúlt fél évszázadban a reform nemzeti szinten valósult meg, így mindenki ugyan annak az étkezési kultúrának volt kitéve, ennek eredményeként megszületett egy mindenki által elfogadott nemzeti konyha.[2]

 

 

[1] Michael Ashkenazi, Jeanne Jacob (2003) Food Culture in Japan (Food Culture around the World), Greenwood Press (Greenwood Publishing Group Inc.), Westpoint, USA

[2] Michael Ashkenazi, Jeanne Jacob (2003) Food Culture in Japan (Food Culture around the World), Greenwood Press (Greenwood Publishing Group Inc.), Westpoint, USA

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..