Kultúra, Társadalom kategória bejegyzései

Sakura és a hanami Japánban

Biztosan hallottál már a hanamiról és arról, hogy milyen fontos társadalmi gyökerei vannak.  Japánban a turizmus széles körben szinte ipar ágat épített rá, erről bővebben itt is olvashatsz.

A japán „hanami” kifejezés jelentése: virágnézés. Egy ünnep, melyet a japánok évszázadokra visszanyúlóan tartanak. Ilyenkor összegyűlnek a családok, barátok, munkatársak és gyönyörködnek az újra ébredő természet szépségében. Elsősorban a sakura fa virágzása idejében rendezik a hanamikat, de a szilvafák virágzása is szemet gyönyörködtető. A cseresznyefa virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon.

 

Már a 710-794-ig tartó Nara-korból származó írásos emlékek támasztják alá, hogy az éppen kivirágzó fák iránt a japán emberek különös tisztelettel viseltettek. Az ezt követő Heian-korban pedig már különös hangsúlyt kapott a „sakura” nevezetű cseresznyevirág. Ugyancsak ebben a korban, született meg az első könyv, melyben a „hanami” terminust, mint virágnézést használták. Nem csupán esztétikai értéke volt a virágzás eljövetelének. Japánban a sintó vallás isteni szerepet ad a természetben megtalálható számos élőlénynek és jelenségnek is. A fák kivirágzása, a tavasz eljövetele misztikus jelentőséggel bír, hiszen a sakurákban lakó szellemek, „kami“-k előtt áldozatot bemutatva biztosítják az az évi jó rizs termést. A hanami, mint tiszteletünk kifejezése a természet előtt, az elfogyasztott étel és szaké, mint áldozat a közelgő rizs csemeték elültetése előtt, ima és elmélkedés a bőséges termésért és aratásért.  Ha a kami elfogadta az áldozatot, akkor ez bőséges aratást jelentett számukra abban az évben. Az éhínségtől való félelem miatt egyre nagyobb és nagyobb összejöveteleket tartottak, melyből a Császári Udvar is kezdte kivenni a részét. Költők, művészek elkezdték a virág motívumát immár az élet metaforájaként használni, beépítve azt a japán tradicionális művészeti ágak szinte mindegyikébe, teret nyerve nem csupán az előkelők, a szamurájok, de a parasztok között is.

 

Napjainkban ez a szokás jobban virágzik, mint valaha. Tavasszal nehezen találni olyan kereskedelmi ágat, amely valamilyen módon be nem építette volna a sakura motívumokat. Azonban most nem a jó termés iránti reményben mennek hanamizni, hanem azért, egy-egy délutánra visszatérhessen ősei hagyományaihoz. Ilyenformán a virágnézésnek már egyre kisebb jelentősége van: az étel és az ital jut egyre nagyobb szerephez. Ennek ellenére a Japán Meteorológiai Intézet a legmodernebb eszközök segítségével próbálja megjósolni, hogy mikorra esik az a rövid, alig 2 hetes időszak, amikor egy-egy helyen a sakura virágzik. Mivel munkája miatt nem mindenki engedheti meg magának, hogy egy egész napot a szabadban töltsön családjával, ezért a „yozakura” során éjszaka is meglátogathatják az éppen virágzó városi parkokat, melyeket ez alkalomra papír lámpásokkal díszítenek fel. A hanami-hoz természetesen hozzá tartozik a szaké fogyasztása is. Japánon kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a hagyomány.

 

Magyarországon az ELTE Füvészkertben (Cím: 1083 Budapest VIII. kerület , Illés utca 25. ) több éves hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában és élvezhetik a változatos, japán kultúrához köthető programokat. (Belépődíj 950 Ft, illetve a diák/nyugdíjas jegy 500 Ft)

Aki érdeklődik, mindenképp írja be naptárába a következő időpontokat:

  • Április 6.-7. Sakura ünnep hétvégi programokkal
  • Április 13-14. Sakura ünnep hétvégi programokkal – kézműves gyerekfoglalkozással

Az Omiyage World csapatával idén is találkozhat, ha ellátogat az eseményekre. Szebbnél szebb porcelánokkal, origami-furoshiki-kalligráfia kiegészítökkel, animés cuccokkal, könyvekkel és sok más japános tárgyakkal várjuk a kedves érdeklődőket.

Addig is látogasson el honlapunkra, a www.omiyage.hu oldalra, ahol megtekintheti kínálatunkat.

Sakura és a hanami Japánban bővebben…

A japán Blitzkrieg kezdetei

Villámháború. Blitzkrieg, ahogy a németek megismertették az egész világgal, a háború új, eddig szokatlan fomáját. Óriási győzelmek, hatalmas elfoglalt területek, sosem látott rövid idő alatt és gazdasági ráfordítással. A japán győzelmek és meghódított területek nagysága 5 hónap leforgása alatt, 1941/42 telén, minden korábbit felülmúltak. A japán Blitzkrieg kezdetei bővebben…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendben rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り)  avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik.
Gaki zoushi (餓鬼草紙) – gaki tekercsek a Heian-korból
Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek bővebben…

A buddhizmus elterjedésének hatása a sintoizmusra

 zen

A buddhizmus elterjedésének köszönhetően a sintó önálló, eredeti formában szinte megszűnt létezni. A buddhizmust 552-ben a Soga törzsek hozták át a mai Dél-Korea területéről. Azt a korszakot az Aszuka kornak nevezik a történészek.  A buddhizmus elterjedése a kor régensének, Shoutoku hercegnek az érdeme, aki lelkes buddhista hívőként terjesztette az új tanokat a nemesség körében. Shoutoku herceg által 17 pontba foglalt alkotmány is a buddhizmus tanításaival összhangban fogalmazódott meg. A buddhizmus elterjedésének hatása a sintoizmusra bővebben…