Kultúra, Társadalom kategória bejegyzései

Sakura és a hanami Japánban

Biztosan hallottál már a hanamiról és arról, hogy milyen fontos társadalmi gyökerei vannak.  Japánban a turizmus széles körben szinte ipar ágat épített rá, erről bővebben itt is olvashatsz.

A japán „hanami” kifejezés jelentése: virágnézés. Egy ünnep, melyet a japánok évszázadokra visszanyúlóan tartanak. Ilyenkor összegyűlnek a családok, barátok, munkatársak és gyönyörködnek az újra ébredő természet szépségében. Elsősorban a sakura fa virágzása idejében rendezik a hanamikat, de a szilvafák virágzása is szemet gyönyörködtető. A cseresznyefa virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon.

 

Már a 710-794-ig tartó Nara-korból származó írásos emlékek támasztják alá, hogy az éppen kivirágzó fák iránt a japán emberek különös tisztelettel viseltettek. Az ezt követő Heian-korban pedig már különös hangsúlyt kapott a „sakura” nevezetű cseresznyevirág. Ugyancsak ebben a korban, született meg az első könyv, melyben a „hanami” terminust, mint virágnézést használták. Nem csupán esztétikai értéke volt a virágzás eljövetelének. Japánban a sintó vallás isteni szerepet ad a természetben megtalálható számos élőlénynek és jelenségnek is. A fák kivirágzása, a tavasz eljövetele misztikus jelentőséggel bír, hiszen a sakurákban lakó szellemek, „kami“-k előtt áldozatot bemutatva biztosítják az az évi jó rizs termést. A hanami, mint tiszteletünk kifejezése a természet előtt, az elfogyasztott étel és szaké, mint áldozat a közelgő rizs csemeték elültetése előtt, ima és elmélkedés a bőséges termésért és aratásért.  Ha a kami elfogadta az áldozatot, akkor ez bőséges aratást jelentett számukra abban az évben. Az éhínségtől való félelem miatt egyre nagyobb és nagyobb összejöveteleket tartottak, melyből a Császári Udvar is kezdte kivenni a részét. Költők, művészek elkezdték a virág motívumát immár az élet metaforájaként használni, beépítve azt a japán tradicionális művészeti ágak szinte mindegyikébe, teret nyerve nem csupán az előkelők, a szamurájok, de a parasztok között is.

 

Napjainkban ez a szokás jobban virágzik, mint valaha. Tavasszal nehezen találni olyan kereskedelmi ágat, amely valamilyen módon be nem építette volna a sakura motívumokat. Azonban most nem a jó termés iránti reményben mennek hanamizni, hanem azért, egy-egy délutánra visszatérhessen ősei hagyományaihoz. Ilyenformán a virágnézésnek már egyre kisebb jelentősége van: az étel és az ital jut egyre nagyobb szerephez. Ennek ellenére a Japán Meteorológiai Intézet a legmodernebb eszközök segítségével próbálja megjósolni, hogy mikorra esik az a rövid, alig 2 hetes időszak, amikor egy-egy helyen a sakura virágzik. Mivel munkája miatt nem mindenki engedheti meg magának, hogy egy egész napot a szabadban töltsön családjával, ezért a „yozakura” során éjszaka is meglátogathatják az éppen virágzó városi parkokat, melyeket ez alkalomra papír lámpásokkal díszítenek fel. A hanami-hoz természetesen hozzá tartozik a szaké fogyasztása is. Japánon kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a hagyomány.

 

Magyarországon az ELTE Füvészkertben (Cím: 1083 Budapest VIII. kerület , Illés utca 25. ) több éves hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában és élvezhetik a változatos, japán kultúrához köthető programokat. (Belépődíj 950 Ft, illetve a diák/nyugdíjas jegy 500 Ft)

Aki érdeklődik, mindenképp írja be naptárába a következő időpontokat:

  • Április 6.-7. Sakura ünnep hétvégi programokkal
  • Április 13-14. Sakura ünnep hétvégi programokkal – kézműves gyerekfoglalkozással

Az Omiyage World csapatával idén is találkozhat, ha ellátogat az eseményekre. Szebbnél szebb porcelánokkal, origami-furoshiki-kalligráfia kiegészítökkel, animés cuccokkal, könyvekkel és sok más japános tárgyakkal várjuk a kedves érdeklődőket.

Addig is látogasson el honlapunkra, a www.omiyage.hu oldalra, ahol megtekintheti kínálatunkat.

Sakura és a hanami Japánban bővebben…

A Tokugawa korszak

A politikai berendezkedés

Japánban a XVII. század elejétől a XIX. század közepéig egy kellemes feudális (tudom, tudom, az nincs is, de szerintem elég jó szó egy legalább formailag személyi függőségen alapuló valamire) rendszer működött. Nem csak kellemes, de különlegesen békés időszak is volt, csak néha (mondjuk, néhány évente) zajlott egy-egy kisebb (néha kicsit nagyobb) lázadás itt-ott. Ezt az időszakot Edó- vagy más néven Tokugawa-korszaknak nevezik, a fővárosról (ekkor lett Edó az ország fővárosa – a város nevét pont a Meidzsi-restauráció idején nevezték át Tokióra), illetve az uralkodó sóguni dinasztiáról. A Tokugawa korszak bővebben…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendben rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り)  avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik.
Gaki zoushi (餓鬼草紙) – gaki tekercsek a Heian-korból
Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek bővebben…

A buddhizmus elterjedésének hatása a sintoizmusra

 zen

A buddhizmus elterjedésének köszönhetően a sintó önálló, eredeti formában szinte megszűnt létezni. A buddhizmust 552-ben a Soga törzsek hozták át a mai Dél-Korea területéről. Azt a korszakot az Aszuka kornak nevezik a történészek.  A buddhizmus elterjedése a kor régensének, Shoutoku hercegnek az érdeme, aki lelkes buddhista hívőként terjesztette az új tanokat a nemesség körében. Shoutoku herceg által 17 pontba foglalt alkotmány is a buddhizmus tanításaival összhangban fogalmazódott meg. A buddhizmus elterjedésének hatása a sintoizmusra bővebben…

Tongo-no-szekku, a fiúk napja

 images

Két hónappal a hinamatszuri után, május 5-én kezdődik a tongo-no-szekku, (fiúk napja fesztivál), amelyet a fiatal fiúk testi és szellemi fejlődésének motiválása céljából ünnepelnek meg. Ezen a napon vászonból készült, pontyot ábrázoló zászlókat és szélzsákokat függesztenek ki Japán szerte. A magasan kifeszített, olykor 9 méter hosszú szélzsákok a szívósság, a kitartás és a megszelídíthetetlen akaraterő jelképei. A szülők ilyenkor remélik, hogy a fiúkat inspirálja, a természet erőivel dacoló ponty látványa. Az otthonokban, többnyire központi helyen (oltáron vagy a tokonamában) a hina bábukhoz hasonlóan állítják ki a japán történelemből és mitológiából ismert harcosokat ábrázoló babákat. A kiállításon ilyenkor gyakran miniatűr sisakot (kabuto), páncélt (yoroi), kardot (katana), és más harcművészettel kapcsolatos tárgyat helyezne el a babák mellett. Tongo-no-szekku, a fiúk napja bővebben…