Gasztronómia kategória bejegyzései

Gasztronómia a szamurájok korában

shitake

A tizenkettedik századra az arisztokratikus rendszer összeomlott. A rivális buddhista csoportok lázadásai és trónkövetelők csoportjai feldúlta a fővárost. A vidéki arisztokraták hadai (szamurájok) végül eltörölték a régi hatalmi rendszert. A hatalom átvétele után a szamuráj klánok a birodalom fővárosát Kiotóból Kamakurába helyezték át, ahonnan az általuk megválasztott vezető, a sógun irányította az országot. Gasztronómia a szamurájok korában bővebben…

Gasztronómia a modern korban

tori

A sógun 1856-os megalázása a politikai átrendeződést is maga után vonta. 1868-ban visszaállították a császárság intézményét, amelyet a történelem Meiji-restauráció vagy Meiri-reformok néven tart számon. Az ország nyitva állt a modernizáció, a nyugati kultúra, technikai vívmányok és ételek előtt. Japán az iparosodás és a közlekedés fejlődésének korába lépett. 1890-ben megkezdődött Hokkaido északi szigeteinek elfoglalása, amely kiszorította az ott élő őslakos ainu törzseket. Gasztronómia a modern korban bővebben…

Deszertkülönlegességek

wagashi 

Ahogy a szaké és a hús fogyasztása a férfiakra jellemző, így kétségtelenül az édességek (okashi) iránti rajongás a hölgyek asztala. A gyümölcsök fogyasztását feltehetően a Heian időszakban (794-1185) Kínából vette át a japán étkezési kultúra. Az okashi szó jelentése eredetileg szárított gyümölcsöt, pontosabban fogalmazva szárított datolyaszilvát jelentett. Deszertkülönlegességek bővebben…

Az ételprezentáció fontossága a Japán gasztronómiában

kaisekibentou3

 A japán konyhaművészet nagy figyelmet fordít az étel külső megjelenésére és díszítésére, hiszen a fogyasztó is joggal számít arra, hogy az étel ízre és külső megjelenése kifogástalan legyen. A nyolcadik és a tizenegyedik század között a császári udvar fejlesztette ki azokat az esztétikai normákat, amelyek befolyással bírtak a japán kultúrára. Az ételprezentáció fontossága a Japán gasztronómiában bővebben…

Akkor a japánok csak halat esznek?

shabushabu2 

A hús és a tejtermékek nem tartoznak közvetlenül a hagyományos japán étrendhez, azonban a modern időszak óta fontos részei a konyhaművészetnek. Annak ellenére, hogy a húsok, a halnál sokkal drágábbak, manapság még is nagy igény van rá a divat és a gyors fogyaszthatóság miatt. Az átlagos japán asztalon, gyakoriságuk szerint az alábbi húsok fordulnak elő: a csirke, a sertés és végül a marhahús. Akkor a japánok csak halat esznek? bővebben…

A szaké

sake3 

Talán a legkarakteresebb japán ital a szaké, amit nihon shu-nak is neveznek. A “rizsbort” már évszázadok óta főzik Japánban. A maximum 18% alkoholtartalmú ital, a közhiedelemmel ellentétben, azonban a sörfélékhez tartozik. Két változata van, a száraz, amelyet melegen (atszukan) isznak és az édes, amit hidegen (raiszu), sóval fogyasztanak. A szaké bővebben…