Már a 710-794-ig tartó Nara-korból származó írásos emlékek támasztják alá, hogy az éppen kivirágzó fák iránt a japán emberek különös tisztelettel viseltettek. Az ezt követő Heian-korban pedig már különös hangsúlyt kapott a „sakura” nevezetű cseresznyevirág. Ugyancsak ebben a korban, született meg az első könyv, melyben a „hanami” terminust, mint virágnézést használták. Nem csupán esztétikai értéke volt a virágzás eljövetelének. Japánban a sintó vallás isteni szerepet ad a természetben megtalálható számos élőlénynek és jelenségnek is. A fák kivirágzása, a tavasz eljövetele misztikus jelentőséggel bír, hiszen a sakurákban lakó szellemek, „kami“-k előtt áldozatot bemutatva biztosítják az az évi jó rizs termést. A hanami, mint tiszteletünk kifejezése a természet előtt, az elfogyasztott étel és szaké, mint áldozat a közelgő rizs csemeték elültetése előtt, ima és elmélkedés a bőséges termésért és aratásért.  Ha a kami elfogadta az áldozatot, akkor ez bőséges aratást jelentett számukra abban az évben. Az éhínségtől való félelem miatt egyre nagyobb és nagyobb összejöveteleket tartottak, melyből a Császári Udvar is kezdte kivenni a részét. Költők, művészek elkezdték a virág motívumát immár az élet metaforájaként használni, beépítve azt a japán tradicionális művészeti ágak szinte mindegyikébe, teret nyerve nem csupán az előkelők, a szamurájok, de a parasztok között is.

Napjainkban ez a szokás jobban virágzik, mint valaha. Tavasszal nehezen találni olyan kereskedelmi ágat, amely valamilyen módon be nem építette volna a sakura motívumokat. Azonban most nem a jó termés iránti reményben mennek hanamizni, hanem azért, egy-egy délutánra visszatérhessen ősei hagyományaihoz. Ilyenformán a virágnézésnek már egyre kisebb jelentősége van: az étel és az ital jut egyre nagyobb szerephez. Ennek ellenére a Japán Meteorológiai Intézet a legmodernebb eszközök segítségével próbálja megjósolni, hogy mikorra esik az a rövid, alig 2 hetes időszak, amikor egy-egy helyen a sakura virágzik. Mivel munkája miatt nem mindenki engedheti meg magának, hogy egy egész napot a szabadban töltsön családjával, ezért a „yozakura” során éjszaka is meglátogathatják az éppen virágzó városi parkokat, melyeket ez alkalomra papír lámpásokkal díszítenek fel. A hanami-hoz természetesen hozzá tartozik a szaké fogyasztása is. Japánon kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a hagyomány.

Magyarországon az ELTE Füvészkertben (Cím: 1083 Budapest VIII. kerület , Illés utca 25. ) több éves hagyomány az évente megrendezett Sakura ünnep, amely mindig az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában és élvezhetik a változatos, japán kultúrához köthető programokat. (Belépődíj 950 Ft, illetve a diák/nyugdíjas jegy 500 Ft)

Aki érdeklődik, mindenképp írja be naptárába a következő időpontokat:

• Április 6.-7. Sakura ünnep hétvégi programokkal
• Április 13-14. Sakura ünnep hétvégi programokkal – kézműves gyerekfoglalkozással

Az Omiyage World csapatával idén is találkozhat, ha ellátogat az eseményekre. Szebbnél szebb porcelánokkal, origami-furoshiki-kalligráfia kiegészítökkel, animés cuccokkal, könyvekkel és sok más japános tárgyakkal várjuk a kedves érdeklődőket.

Addig is látogasson el honlapunkra, a www.omiyage.hu oldalra, ahol megtekintheti kínálatunkat.