Japán világgazdasági szerepváltozása

 

Japán, Ázsia egyik legfejlettebb piacgazdasága. Gazdaságában az iparé és a szolgáltatás szektoré a vezető szerep, ezek együttesen a nemzeti jövedelem közel 95%-át adják[1]. Területe, népességének száma (megközelítőleg 126,5 millió fő) kisebb, mint az Egyesült Államoké, sőt az ország területén végighúzódó hegyvonulatok miatt lakossága koncentráltabban él, mégis gazdasági fejlettségét tekintve a világ egyik legnagyobb vezető gazdasági hatalma.

Japán gazdasági fejlődése sikertörténet, mely a másfél évszázaddal előtti, kissé elmaradott feudális társadalomból fejlődött jelenlegi állapotáig. 1868-ban, a Meidzsi-restauráció ideje alatt a Japán társadalom szamuráj kardforgatókból, és a társadalom jelentős részét képviselő földművelő parasztokból állt. Később a Tokugava sógunátust felváltó restauráció alatt egy hosszú modernizációs folyamat kezdődött, mely során agrártársadalomból az 1930-as évek végére ipari és katonai hatalommá vált.

A második világháború után jelentős a külföldi tőke beáramlása, elsősorban az Egyesült Államokból. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy Japán vesztes félként került ki a világháborúból. A kapituláció után amerikai csapatok szállták meg az országot és megkötötték az amerikai-japán biztonsági szerződést, mely biztosította a haderők biztonságos állomásozását Japán területén és vizein. A biztonsági szerződést barátsági, kereskedelmi, és sok más olyan egyezmény követte, amely függő helyzetbe hozta Japánt az USA-tól.

Ebben az időszakban az ipart erős koncentráltság jellemezte, a gazdasági életben a monopoltőke játszott vezető szerepet. A második világháború után a monopoltőkés egyesületeket formálisan megszüntették. A megszállók úgy gondolták, hogy ezek az egy család kezében összpontosult “cégbirodalmak” voltak a japán fasizmus melegágyai, de azok rövidesen más formában újraszerveződtek.

A világháborúban elszenvedett vereség után az 1950-es évektől kezdődően az ipar az Egyesült Államok támogatásával gyors ütemű fejlődésnek indult. Rövid időn belül Japán ipari termelése előkelő helyet foglalt el a világ ipari termelésében. A japán kormány jelenlegi elsődleges célkitűzése a gazdaság élénkítése, a növekedés megtartása, a szerkezetátalakítást szolgáló reformok végrehajtása és ezzel egy időben a defláció leküzdése, a költségvetési hiány csökkentése és a bankrendszer megerősítése.

A 2008-as világgazdasági válságot követően 2009-et világ szerte a válságból való kilábalási kísérletek jellemezték. A recesszió első sorban a termelési ágazatokat sújtotta, de hatása a gazdaság minden ágában érzékelhető volt. A recesszió tömeges elbocsájtásokkal, a gazdaság, a termelői, a szolgáltató és a pénzügyi szektor lassulásával, cégek és gyárak megszűnésével gyűrűzött be az ország életébe. A nemzetközi sajtóban talán a legnagyobb port kavarták a Sony, a Pioneer, a Hitachi, a NEC tömeges létszám csökkentései, de emellett a törpe, a kis- és középvállalkozások életében is drámai fordulatok jellemezték a válság időszakát. A leépítések mellett a befektetések mértéke is lassult, példának okáért számos gyárat, melynek létesítéséről korábban megállapodás született, a bekövetkezett lassulás következtében a létesítés megkezdését későbbre halasztották.

A vállalatok helyzetét a világgazdasági válságon túl még az exportot sújtó erős japán valuta is nehezítette. Amellett, hogy erőteljes visszaesés volt megfigyelhető Japán legfontosabb exportpiacain, csökkent a japán termékek iránti keresletet is, aminek következtében a kivitel rekord mértékű zuhanásba kezdett. A japán vállalatok a csökkenő külföldi megrendelések miatt visszafogták a termelést, rövidebb munkanapokat, munkaheteket vezettek be, ezzel is ellensúlyozva a kialakult helyzetet.

Az országot keményen érintő válság ellenére 2009 áprilisára az ipari termelés 5,2%-kal növekedett. Hasonló mértékű növekedésre az ipari termelés területén legutóbb az 1950-es években volt példa. 2009 második negyedévében a japán gazdaság éves szinten 3,7%-kal, az előző negyedévhez képest 0,9%-kal nőtt, ami azt jelzi, hogy a gazdaság élénkítésének és az erőre kapó exportnak köszönhetően Japán végül sikeresen kezdett kilábalni a recesszióból.[2]

A JETRO Japán Külkereskedelmi Szervezet statisztikája szerint 2008-ban a japán cégek által végrehajtott külföldi beruházások 2007-hez képest 77,1%-kal növekedtek és rekordértéket értek el. 2009-ben azonban a válság hatására a japán cégek külföldi beruházásai (75,1 Mrd USD) 2008-hoz képest 43%-kal, gyakorlatilag a 2007-es szintre estek vissza. Az elmúlt években a zöldmezős beruházások értékét meghaladták a vállalati felvásárlások. 2009-ben a legtöbb japán tőke a pénzügyi szolgáltatás, biztosítás szektorba áramlott, ezt követte az élelmiszeripar, a nagy- és kiskereskedelem, a vegyipar és a bányászat. A célországok közül a Kínába irányuló beruházások kis mértékben, az indiai befektetések 33%-kal csökkentek. Az USA-ban megvalósult japán befektetések értéke 76%-kal zuhant, az EU tagállamaiba 26%-kal esett vissza. [3]

2009-ben a Japánba irányuló működő-tőke értéke (11,8 Mrd USD) az előző évi felére csökkent, ugyanakkor jóval magasabb, mint a 2007-et megelőző évek értékei. A Japánban megvalósuló külföldi beruházások közel 70%-a az OECD felmérése szerint nem zöldmezős, hanem M&A[4] típusúak. 2009-ben a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás szektorba érkezett a legtöbb külföldi tőke. Ezt követte az elektromos gépgyártás, majd az általános szolgáltatási, nagy- és kiskereskedelmi szektor. 2009-ben a Japánban történt külföldi befektetések 78%-át európai cégek valósították meg. A legnagyobb befektető országok: Nagy-Britannia (47%-os részesedés), Hollandia (21%), Egyesült Államok (15%), Svájc (10%) voltak.[5]

Japán legjelentősebb partnerei közül Kína és India gazdaságát rázta meg legkevésbé a válság. Oroszország esetében a recesszió erősen érzékeltette hatását, 2009-es GDP-je 7,9%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az orosz gazdasági visszaesést leginkább a természeti erőforrások árának csökkenése okozta, de gazdasága 2010 első negyedévére ismét a kilábalás pozitív jeleit mutatta. Az IMF előrejelzése szerint az USA gazdasági kilábalása gyorsabb lesz, mint az EU 27 tagállamaié.[6] 2009 márciusában a Dow Jones Ipari Index korábban tizenkét éve nem tapasztalt mélypontra jutott, de ezt követően Obama pénzügyi szektort érintő intézkedéseinek, és 787 billió USD értékű pénzügyi ösztönző csomagjának köszönhetően USA gazdasága is lassú, de folyamatos fejlődésnek indult. Az USA-ból kiinduló pénzügyi krízis a pénzügyi intézmények vonatkozásában kevéssé érintették Japán pénzügyi intézményeit, hiszen Japán befektetései többnyire a biztonságosnak mondható, nem hitelpiaci területen valósultak meg.[7] Azonban a gyenge gazdasági teljesítmény és az USA-tól való erős függőség következtében Japánt sem kerülte el a recesszió. Európa esetében a gazdasági felzárkózás megkésve jelentkezett és hasonlóan az USA vagy Japán gazdaságához lassan indult meg, a külpiacok lassú élénkülésének és az ösztönző hiteleknek köszönhetően.

 

Japán legjelentősebb partnereinek GDP növekedése százalékban

Japán és legjelentősebb partnereinek GDP növekedése (%)
  2007 2008 2009 2010 2011 előrejelzés
USA 2,1 0,4 -2,4 3,1 2,6
EU 27 3,1 0,9 -4,1 1 1,8
Japán 2,4 -1,2 -5,2 1,9 2
Kína 13 9,6 8,7 10 9,9
Dél-Korea 5,1 2,3 0,2 4,5 5
ASEAN 6,6 4,4 1,3 5,4 5,6
India 9,4 7,3 5,7 8,8 8,4
Oroszország 8,1 5,6 -7,9 4 3,3
Brazília 6,1 5,1 -0,2 5,5 4,1
Dél-Afrika 5,5 3,7 -1,8 2,6 3,6
Világ 5,2 3 -0,6 4,2 4,3

Forrás: JETRO Japán Külkereskedelmi Szervezet Statisztikája, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf

 

Japán iparában a kiterjedt hálózatú multinacionális vállalatoknak és a kis- és középvállalkozásoknak a szerepe meghatározó. Iparának vezető ágazata az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos ágazatok. Magas minőségű technológia és magas támogatottságú kutatás-fejlesztés politika jellemzi. Hatalmas skálát fed le piaca és annak részaránya stabilan növekszik. 2009-ben az információs technológiában dolgozottak aránya megközelítőleg 1,1 millió fő volt.[8] Más országok információs és telekommunikációs technológiájával összehasonlítva az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások, a számos funkcióval bíró telekommunikációs eszközök, elektronikus eszközök és szolgáltatások, televíziós és navigációs eszközök és szolgáltatások, valamint az új generációs eszközök piacán van Japánnak versenyelőnye. [9]

Japán autó ipara világvezető, ha a piacra bocsájtott és eladott termékek számát nézzük. Nem csupán több vezető autóipari (Toyota, Nissan, Mitsubishi, Mazda, Honda, Suzuki, Subaru stb.) és motor ipari (Honda, Suzuki, Yamaha, Kawasaki) vállalat, de számos alkatrészt gyártó vállalat otthona is egyben, melyek ellátják és kiegészítik az autóipari szolgáltatások termelését és piacát. A leányvállalat hálózatának köszönhetően nem csupán a japán piacot, de a világ számos más régiójának a piacát is lefedik. Jelenleg az első helyet foglalja el a világ Top 5 autógyártó országa között, megelőzve az Egyesült Államokat, Kínát, Németországot és Francia országot.[10] A Japán Alkatrész Gyártók Szövetsége jelenleg 445 céget tart számon nyilvántartásában, melyek egy 2007-ben készített felmérés alapján 84%-a gyártott belső piacra és 16%-uk bonyolódott külkereskedelmi ügyletbe. Jelentős részük anyavállalat és kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkeznek világ szerte.[11]

A környezetvédelem és a kapcsolódó kutatás fejlesztési projektek kiemelt szerepet töltenek be a Japán gazdaság-politikai céljai között.[12] Környezetvédelemmel kapcsolatos piaci tevékenysége gyorsan és lendületesen fejlődik, melynek a japán kormány politikai vezetése is erős hátteret biztosít. Kemény szabályozásokat foganatosítottak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények megalkotásakor, illetve egyre elterjedtebb a környezet barát technológiák alkalmazása. Környezetbarát termékek használatát preferálják mind az ipari, mind a civil fogyasztók. A mindennapi élet területeit is a környezet tudatosság jellemzi, mely új piaci rések felfedezését, illetve a meglévő piac ágak szolgáltatásának bővülését hozta magával a Japán piacon. Bár a környezet tudatosság a gazdaságban a Kiotói Egyezmény megalkotásával egy időre tehető, mégis a kormányok évről évre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kérdésre.

A 2009-es választásokat követően Hatoyama miniszterelnök vezetésével egy tudományos kabinet ült az ország élére, mely elsődleges céljaként jelölte meg a széndioxid kibocsájtás 25%-os csökkentését 2020-ig. [13] A kormány által kidolgozott program biztosítja a politikai és jogi hátteret az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások támogatására. Japán világ első szerepet kíván betölteni a zöld ipar megteremtésében, exportálásában és a globális környezetvédelmi problémák hosszú távú kezelésében, megoldásában.[14] A program kiemelt figyelmet szentel a vállalati kutatás fejlesztés támogatására, hiszen a környezet védelemmel kapcsolatos iparágak a világgazdasági válságból történ kilábalás húzóágazatai voltak. Ugyanakkor Japán hasonlóan gazdasága többi területéhez, itt is nagy versenyre számíthat az iparágba folyamatosan bekapcsolódni kívánó kínai vállalatok okozta túlkínálat miatt.

A kutatás-fejlesztés alapjául a Tudományos és Technológiai Alaptörvény (1995) valamint a Tudományos és Technológiai Alapterv (2006-2010) biztosít hátteret. Idén készül el a negyedik alapterv, mely hangsúlyozza az alapkutatások erősítésének fontosságát, szemléletmód váltás szükségességét, a kreatív humán erőforrás biztosítását és a szükséges anyagi háttér megteremtését, mely a mindenkori GDP 1%-át fordítaná K+F tevékenységre.[15]

A japán gazdaság legütőképesebb kártyáit azok a vállalatok tartják kezükben, amelyek a világ vezető vállalatai sorában is kiemelkedő helyet foglalnak el, valamint a kis-és középvállalkozások, melyek a GDP közel felét adják. Amellett, hogy jelentős mértékben hozzá járulnak a gazdasági teljesítményhez, külföldi működő-tőke kihelyezésüknek köszönhetően behálózzák az egész világot, biztosítva ezzel termékértékesítési csatornájukat. A kutatás-fejlesztésre történő magas ráfordításuknak köszönhetően nemzetközileg versenyképes, jó minőségű és folyamatosan megújuló skálájú termékekkel vannak jelen a világpiacon. Emellett Japán hálás piaca a külföldről érkező kutatóknak, akiket technikai eszköz ellátásával és versenyképes fizetéssel csábítanak kutató intézeteikbe, vállalataikhoz, egyetemeihez.

 

 

[1] CIA Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ja.html

[2] Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf p.30

 

[3] Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf p.30

[4] Mergers and Acquisitions, http://www.usjbc.org/FDIinJapanFinal8-05.pdf

[5]Nemzetgazdasági Minisztérium, Japán- országismertető, www.nfgm.gov.hu/data/cms1393018/japan.pdf

[6]World Economic Outlook Update, Global Recovery Advances but Remains Uneven, http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2011/update/01/

[7] BOJ Reports and Research Papers „Japan’s International Investment Positionat the Year-End 2009, (September 2010) International department, Bank of Japan, http://www.boj.or.jp/en/research/brp/ron_2010/data/ron1009a.pdf

[8] Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Science and Technology

 

[9]Nomura Research Institute, Ltd., (2009) Japan’s Major IT Markets: Scale and Trends, http://www.nri.co.jp/english/news/2009/091221.html

 

[10] Japan Automobile Manufacturers inc. (JAMA), http://www.jama-english.jp/index.html

 

[11]Japán Autó-Alkatrész-Ipar Egyesülete, Nihonjidóshabuhinkójókai,日本自動車部品工業会, Japan Auto Parts Industries Association, http://www.japia.or.jp/index.html

[12] A téma a „Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a japánok gondolkodására” elnevezésű szakdolgozatomban is megemlítésre kerül.

[13] Új Növekedési Stratégia Programja, Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, Economic and Industrial Policy, http://www.meti.go.jp/english/policy/economy/growth/index.html

 

[14]Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, www.nih.gov.hu/nemzetkozi…beszamolok…/tet-attasei-beszamolo-100806-,

 

[15]Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, www.nih.gov.hu/nemzetkozi…beszamolok…/tet-attasei-beszamolo-100806-,

 

Vélemény, hozzászólás?