Mōdoku nikki, avagy „Halálos méreg napló” – interjú
egy japán zenészlegendával

Nemrég megismerkedtem egy japán úrral, akit Tomoaki Ohtakának hívnak.

2009 a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok kettős évfordulója:

140 éve annak, hogy1869-ben az Osztrák- Magyar Monarchia és a Japán Császárság diplomáciai viszonyt létesített egymással. A másik apropó, hogy idén lesz 50 éve annak, hogy a Magyar Népköztársaság felújította Japánnal a második világháború óta szünetelő kapcsolatot.

-A japán politika legjelentősebb ismérvei néhány szóban-

Japán gazdasági fejlődése egy sikertörténet. Ez a kijelentés sokunk számára ismert, s ha tömören akarnánk jellemezni Japánt, általában ezek a szavak azok, melyek a leggyakrabban hangzanak el Japánról. Mégis mi az, amely ennek a ragyogó siker történetnek a hátterében áll? Honnan indult a Japán csoda és a jelenlegi gazdasági trendek függvényében milyen kihívásokkal kell Japánnak megbírkóznia? Mi eredményezte a drasztikus változásokat és mi jellemzi a japán politika kultúrát?

Magyar sikerek Japánban, japán sikerek Magyarországon

Írta: Kovács Anikó

A 2009-es év mind Japán, mind Magyarország részéről két évfordulót jelent: japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulóját és újrafelvételének 40. évfordulóját.
Japán és Magyarország diplomáciai kapcsolata 1869-ben, az „Osztrák-Magyar Monarchia” idején vette kezdetét. Az I. világháború után, 1921-ben a diplomáciai kapcsolat megerősödik immár, mint Magyar Királysággal. A II. világháború után 1959 augusztusában a diplomáciai kapcsolatot újraélesztik, 1960-ban mindkét országban létrehozzák a követséget, majd 1964-ben mindkét ország azt nagykövetségi rangra emeli.

Az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság mely később reálgazdásági válsággá nőtte ki magát, az egész világon komoly gondokat okoz Európától Ázsiáig. Napjainkban az USA,Japán és az Európai Unió, fejlett és fejlődő államok egyaránt nagy kihívásokkal néznek szembe. Az országok olyan intézkedéseket léptetnek életbe, melyeknek legfőbb célja a pénzügyi stabilitás biztosítása. Ezért számos országban kellett a kormányoknak közvetlenül megmenteni, feltőkésíteni vagy államosítani bankokat, pénzintézeteket, és biztosítókat. Összességében elmondhatjuk, hogy a pénzügyi válságkezelési programok részben összehangolt, részben nemzeti hatáskörben végrehajtott intézkedései a legtöbb helyen hasonlóak. Mivel sok ország külső segtítségre utalt, ezért egyre többen veszik igénybe a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF és a Világbank segítségét gazdálkodásának, pénzügyi rendszerének stabilizálása érdekében. A pénzügyi krízis fokozatosan átterjedt a reálgazdaságra is, gyárak zárnak be, csökkentik termelésüket, munkahelyek szűnnek meg világszerte.

There are no translations available.

1. Bevezető:

A kultúra - mint egy ország imázsát építő és népszerűsítő eszköz kiemelkedő fontossággal bír, elválaszthatatlan egy sikeres ország gazdaságától, idegenforgalmától. Egy kultúrában gazdag ország tömegek ezreit csábítja az ország meglátogatására, emellett kellemes légkört teremt a nemzetközi befektetéseknek is. Napjainkban a kultúra és a kulturális tevékenységek összefonódtak az országok külpolitikájával is.