2009 a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok kettős évfordulója:

140 éve annak, hogy1869-ben az Osztrák- Magyar Monarchia és a Japán Császárság diplomáciai viszonyt létesített egymással. A másik apropó, hogy idén lesz 50 éve annak, hogy a Magyar Népköztársaság felújította Japánnal a második világháború óta szünetelő kapcsolatot.

A császár kapitulációja, és a második Alkotmány (1945-)

A második világháborús vereség az élet minden területén alapvető változásokat hozott Japán életében, így a császárság intézményének a politikai és társadalmi életben elfoglalt helyét illetően is. Az Egyesült Államok demokráciát támogató elvei értelmében, melyet Truman elnök 1947. március 12-én a Truman doktrínában meg is fogalmazott, a japán császársági rendszer összeegyeztethetetlen volt a nép uralmával, a demokratikus rendszerrel, így annak eltörlését sürgette. Mégsem következett be ez a drasztikus fordulat, ehelyett az 1947-ben hatályba lépő, Japán történetében második Alkotmány megtartotta a császári címet és annak képviselőjét, de homlokegyenest megváltozott értelemben.
A császár ekkortól a nyugati uralkodók, vagy elnökök szerepének mintájára az állam és a nemzeti egység szimbólumává vált, aki hivatalát a nép akaratából tarthatta fenn. A nép kezében összpontosult a hatalom a népuralom, a demokrácia elvei szerint. A császárnak ezentúl semmilyen politikai hatalma nem lehetett. Az állammal kapcsolatban csak formális, szimbolikus jelentésű funkciói maradtak, melyekhez a kormány előzetes tanácsát, majd jóváhagyását kell kérnie. A nemesi rangokat eltörölték, és az akkori császár, Showa (1926-tól haláláig, 1989-ig uralkodott) 1946. január elsején hivatalosan lemondott isteni rangjáról.

Amerikai megszállás, újjáépítés, 1945-1951

A világháború után Japán 6,5  éves amerikai katonai megszállás várt, amely incidensek nélkül zajlott le.
CÉL:Az amerikai megszállás fő célja Japán átalakítása, demilitarizálása és demokratizálása volt. Ugyanolyan horderejű reformfolyamatot jelentett, mint a Meidzsi kori modernizásció. A mai demokratikus Japán megteremtése zajlott le, amerikai vezénylettel.
EREDMÉNY:
-földreform
-emberi jogok az alkotmányban
-általános választójog
-a császár szimbólikus szerepre korlátozása
-oktatás átalakítása
-demilitarizálás
-parlament reform
-a háborúról és a hadsereg fenntartásáról való lemondás

Az amerikai piac megnyílt a japán áruk előtt. Technológiát átadta, hiteleket nyújtott, gépparkot biztosított.

Békeszerződés

1951. szeptember 8-án San Franciscóban 48 állam békeszerződést kötött Japánnal. A győztes hatalmak közül az USA, Nagy-Britannia és Franciaország (a Szovjetunió és Kína nem). Az ország ugyan visszanyeri teljes szuveneritását, de elveszti Koreát, Tajvant, a Kuril-szigeteket, Szahalin déli részét és Mandzsúriát és a mandátumterületeit. Japán beleegyezik, hogy továbbra is amerikai haderők állomásozzanak területén.
Az ország visszanyerte teljes szuveneritását és nekilátott, hogy átalakított gazdaságát és teljes berendezkedését nemzeti sajátosságaihoz igazítsa.

Koreai háború (1950-1953):

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK, Észak-Korea) és a Koreai Köztársaság (KK, Dél-Korea), illetve szövetségeseik, egyrészt Kína és a Szovjetunió, másrészt az USA között zajlott háború volt. A koreai háború volt a hidegháború első fegyveres konfliktusa.

1950-1953 között zajló koreai háború fellendítette a japán gazdaságot, áruik kereslettek lettek, fejlődött a háború előtt már világszínvonalon termelő nehézipar. A japán gazdaság fejlődése meghaladta az évi 10%-ot.

1960-as évek:

1960-as évek második felében óriási ütemben indult meg az autók gyártása és exportja, valamint az elektronikai ipar felfutása. Japán 1968-ra a világ második legfejlettebb piacgazdasága lett.

Japán ipar:

1970-es évek energiaválságára az ipar szerkezetátalakítással válaszolt: a kevésbé energiaigényes, viszont magas fokú technikai fejlettséget és szakértelmet igénylő iparágak fejlesztésével (pl. Számítástechnika, elektronika…stb.). A sikerekben nagy szerepe volt a sajátos japán menedzsmentnek és a munkáltató rendszernek, ami a közösségi és családi szerveződés hagyományait másolta.
A kormányzatnak méltó partnere a japán társadalom. Keményen dolgozó, könnyen mozgosítható, fegyelmezett. Gazdasági sikereikkel a világháború után elveszett presztízs és kedvező országimázst kívánják visszahozni.

Család- és vállalatmodell:

A hierarchikus szerveződés mintája a szamurájok családtípusa, az ie volt, ami a konfuciánus filozófián és az etikán alapul. Nem szigorúan vérségi alapú családot jelöl. A szó jelentése „ház”, „háznép”.
A férfiközpontú családon belül szigorú hierarchia érvényesült.
A „ház” feje, a családfő a közösség vitathatatlan tekintélyű vezetője, akinek feltétlenül engedelmeskedniük kell. Cserébe biztosítja a közösség jólétét, biztonságot.
A csoporton belüli hierarchia mindenkinek kijelölte a helyét. Az egyén célja a kötelesség teljesítése. Ha valaki ezt elmulasztotta, annak súlyos következményei voltak.
Az ie mint közösségszervező struktúra a 17. századtól elterjedt a japán társadalom többi rétegeiben is már közösségek modelljévé is vált. Így lett a nemzet a legnagyobb család, élén a császárral.
1945-ig a családok elsőszülött fia otthon maradt és irányított a családot, továbbvitte a nevet és örökölte a család tulajdonát. Az elsőszülött fiú még a hadkötelezettség alól is mentességet kapott.
Az ie hagyományát még a mai japán vállalati rendszer is őrzi:
-szigorú hierarchia
-személyes alá-fölérendeltségi viszonyok
-feltétlen lojalitás
-paternalista szemlélet (gondoskodó főnök)
-közös célért való küzdés
-az egyén alárendelése a közösségnek

Alkotmány, államforma

Japán alkotmányos monarchia, ahol a tényleges államfő a császár (japánul 天皇, tennó), akinek a hatalma igen korlátozott. Személyét az alkotmány „a nemzet és a nép egységének jelképe”ként határozza meg. A valódi hatalom a miniszterelnök és az Országgyűlés kezében van, míg a korlátlan uralmat a nép birtokolja.[17] Japán jelenlegi császára Akihito. (1990. nov. 22.-től). Miniszterelnök: Hatojama Jukio (2009. szept. 16.- ).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország törvényhozói testülete a japán országgyűlés, egy kétkamarás parlament. Ez az alsóházból, az úgynevezett „képviselőház”ból, és a felsőházból, az úgynevezett „tanácsosok házá”ból tevődik össze. A képviselőház 480 tagú és a nép választja a négyévenkénti választásokon, a tanácsosok háza 242 tagú, tagjait hat éves ciklusokra választják. Általános választójoga van minden huszadik életévét betöltött állampolgárnak.
Békeparagrafus
A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:
„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”
Külkapcsolatok
Japán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal.[18] Az együttműködés alapja az 1960-ban megkötött amerikai–japán biztonsági szerződés.

-Aszó Taró korábbi japán miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök az Ovális Irodában. Aszó volt az első külföldi vezető, aki a Fehér Házba látogatott Obama hivatalba lépése után.
Az ország 1954 óta részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezeténekmunkájában. Tagja a G4-nek a G8-nak és az APEC-nek is.
Japán a világ 2. legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárd amerikai dollárral (2004-es adat).
Japán gyakran vitázik Észak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében.