Magyar sikerek Japánban, japán sikerek Magyarországon

Írta: Kovács Anikó

A 2009-es év mind Japán, mind Magyarország részéről két évfordulót jelent: japán-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulóját és újrafelvételének 40. évfordulóját.
Japán és Magyarország diplomáciai kapcsolata 1869-ben, az „Osztrák-Magyar Monarchia” idején vette kezdetét. Az I. világháború után, 1921-ben a diplomáciai kapcsolat megerősödik immár, mint Magyar Királysággal. A II. világháború után 1959 augusztusában a diplomáciai kapcsolatot újraélesztik, 1960-ban mindkét országban létrehozzák a követséget, majd 1964-ben mindkét ország azt nagykövetségi rangra emeli.
1989 után, miután Magyarországon a rendszerváltás megtörtént, részben japán támogatásnak köszönhetően a két ország közötti kapcsolat ugrásszerű fejlődésnek indul. Azóta a két ország kapcsolatának fejlődése meg sem állt mind politika, mind gazdaság és mind a kultúra terén és továbbá más területeken sem.

Ezért úgy gondoltam, házi dolgozatomban sorra venném a két ország sikereit.

Magyarország eredményei néha még a magyarok számára is ismeretlenek. Többek között Marék Veronika, Tóth Attila és Harcsa Veronika hatalmas sikereket értek el a szigetországban.

A Marék Veronika által alkotott Laci és az oroszlán figurája lassan olyan népszerű lesz a japán gyerekek körében, mint a Hello Kitty. Laci mellett Kippkopp, Annipanni és a Kockásfülű nyúl is sztárok lettek, a japánok órákig állnak sorban, hogy láthassák Marék Veronikát.
Aki Japánban határidőnaplót szeretne vásárolni, nehezen kerülheti el a Laci és az oroszlán feliratú naptárokat, füzeteket, tolltartókat és egyéb kellékeket. Lacis jegyzettömböket már 2003 óta lehet kapni Japánban, idén azonban csatlakozott a többiekhez Kippkopp, a gesztenyegyerek és Annipanni, a kislány is, és ezzel párhuzamosan „Laci gazdájának” népszerűsége is meredeken emelkedni kezdett. Valószínűleg azonban nem csak arról van szó, hogy Laci aranyos, bár kétségkívül ez is közrejátszik, de a kisfiú és az oroszlán története már negyven éve hihetetlen népszerű az országban, és a könyv a legtöbb japán kisgyerek polcán megtalálható.
"2002-ben meghívtak Japánba, és ott találkoztam azzal az emberrel, akinek az egész Laci-kultusz köszönhető. Ez a férfi ugyanis egy könyvkiadó munkatársaként 1964-ben ellátogatott a Frankfurti Könyvvásárra, és ott az egyik standon meglátta a Laci és az oroszlán eredeti, fekete-fehér borítós kiadását. Ment néhány kört, de saját bevallása szerint egyfolytában úgy érezte, hogy őt ez a könyv hívja, ezért visszament és megvette, anélkül, hogy tudta volna, hogy mit vesz." - mesélte Marék Veronika. A férfi hazavitte a könyvet és otthon megmutatta egy finnugor szakos ismerősének, aki lefordította. Mivel megtetszett neki a történet, ki is adták, és a könyv nem várt siker lett, 1965 óta kivétel nélkül minden évben megjelenik, és mostanáig több mint 300 000 példányt adtak el belőle.
"Az a legfurcsább, hogy több olyan levelet kapok, amiben arról számolnak be a japán olvasók, hogy milyen sokat sírtak a könyvön. Én viszont nem értem, hogy lehet ezen a könyvön sírni, mire azt mondták, hogy milyen szomorú, hogy az oroszlán a végén magára hagyja Lacit. Úgy vettem észre, hogy nekik ez a könyv valamiért borzasztóan fontos, szerintem a kis piros oroszlán beletalált az ő szimbólumrendszerükbe" - mondta el Marék Veronika, aki szerint ez a könyv azokban az országokban aratott sikert, ahol a bátorság fontos erényt testesít meg. A könyv ugyanis egy olyan kisfiúról szól, aki szinte mindentől fél - amitől a gyerekek általában félni szoktak, - míg össze nem találkozott a kisoroszlánnal, aki bátorrá tette.

A Gőgös Gúnár Gedeon, a Mesebolt és az összes Janikovszky Éva-könyv, többségük "sold out" felirattal, ami azt mutatja, hogy a könyvekre van igény. A könyveket eredeti nyelven, és nem is olcsón árulják, leginkább gyűjtőknek, illetve magyarul tanulóknak, mesekönyvek egyszerű nyelvezetét ugyanis könnyebb megérteni.

2004-ben a zsűri különdíját nyerte el a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat egyik epizódja Japánban, a 2. Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztiválon.

Fődíjat nyert Nagoyában az '56-os magyar forradalomról szóló Szabadság, szerelem című alkotás. Japánban még soha nem kapott magyar film ekkora kitüntetést.

Harcsa Veronika magyar jazzénekesnő második lemeze befutott a szigetországban. A mostani sikerhez a talajt az első album készítette elő, amely - akkor még meglepetésre - egy mega-bolthálózat listáinak élén landolt a vokális jazz kategóriában.
A fiatal magyar énekesnő kvartettjének saját számokat tartalmazó You Don't Know It's You című albuma áprilisban jelent meg a szigetországban is, ahol a Tower Records lemezbolthálózat vokális jazz eladási listájának élére ugrott.
A zenekar első lemeze is hasonlóan sikeres volt: 2007 júliusi bemutatkozásakor a Speak Low is vezette ugyanezt a listát. Veronika együttesének japán kiadója, a tokiói Nature Bliss személyes debütálásra is meghívta a kvartettet.

Október 27-én Csepregi Éva és Végvári Ádám az 1983-as japán győzelmét ünnepelte meg, amikor is 60 ország 1944 dala közül a "Time goes by" / Holnap Hajnalig / című dalukkal megnyerték a Yamaha nagydíjat. Csepregi Éva így emlékezett vissza a huszonöt évvel ezelőtti eseményekre. "Akkoriban elég nagy sztárok voltunk Japánban, folyamatosan koncerteztünk, a metrón szétszedtek minket az emberek. De nemcsak ott turnéztunk, Spanyolországban, Dániában, az NSZK-ban és a Fülöp-szigeteken is jelent meg lemezünk. Élvezetes időszak volt, de a csúcs kétségtelenül a Yamaha díj elnyerése volt. Meglepetésként ért az első hely, mert minden összeesküdött ellenünk. Elsőként léptünk fel, a gitár sem úgy működött, ahogy kellett volna. Ráadásul a kiejtésünk sem volt az igazi és elég nagy volt a nyomás is rajtunk. És mégis sikerült. Fantasztikus élmény volt, 15 ezer ember tapsolt nekünk"- mondta az énekesnő.

Huszonnyolc évvel megjelenése után Japánban újra hódít a Rubik-kocka.
A bűvös kockát főként a harmincas éveikben járók és a gyerekek veszik, előbbiek nosztalgiából is, hiszen ők akkor voltak gyerekek, amikor 1980-ban először jelent meg a "játék" a távol-keleti szigetországban. A kocka azért is hódíthat megint, mert sokan unják már a bonyolult videojátékokat, olvasható a The Guardian-ben.
Akkor nyolc hónap alatt négymillió darab kelt el belőle, olykor hosszas sorbanállások árán, később kicsit enyhült a roham, de a Japánban eladott mennyiség meghaladta a 8,5 milliót. A világon pedig összesen több mint 300 millió darabot értékesítettek a magyar találmányból.
"A slágercikkektől eltérően a bűvös kocka a nagy kezdeti vásárlási roham után is megmaradt (Japánban)" - mondta a Kyodo japán hírügynökségnek Isimoto Kazuhiro, a Megahouse forgalmazó cég illetékese.

Immáron lassan négy éve lesz annak, hogy Tóth Attila - aki a 2004-es Szumó Junior Világbajnokságon harmadik helyezést ért el – Japánba költözött, s ott a Chiganoura istálló keretein belül megkezdte profi szumós karrierjét. A Masutoo néven versenyző Attila 2005-ben vett részt élete első profi versenyén, ahol sikerült 6-1-es győzelem/vereség aránnyal, vagy pozitív mérleggel végezni.
Hogy végül meddig sikerül majd eljutnia, az természetesen csak rajta múlik, de ha a sportág jelenlegi tendenciáit vesszük figyelembe, egészen jó esélye van akár a Makounocsi osztályig is felkapaszkodnia. A tradicionálisan japán sportágban az utóbbi időben ugyanis egyre inkább előrébb törtek a külföldi versenyzők.

Plakátkiállítás, sajátos édességek és színes magazinok is szerepelnek az ősz eleji magyaros menün Japánban. A hetedik éve zajló magyar hetek rendezvénysorozat keretében, két tokiói és egy oszakai luxusszállodában Gundel-séfek által kreált ételeket - például a hagyományos paprikás csirkét vagy a magyar-japán fúziós konyha termékét, a téliszalámiba göngyölt rákfarkot - egy hónapig élvezhetik a vendégek.

A szigetország neves, képes folyóiratainak őszi kiadásai is nagy teret szánnak hazánk bemutatásának. Az Azur nevű utazási magazin legutóbbi száma a címlapon túl negyvenöt oldalban és sok képben tárja az olvasó, elsősorban a családos japánok elé Budapest, a Balaton és a Dunakanyar szépségeit. Egy másik magazin, a Trinity a távol-keleti hölgyekhez szól, és bemutatja fürdőinket, természetgyógyászatunkat és gyógynövényeinket (utóbbit négy oldalban!). A japánok ízlelőbimbóira próbál hatni az ANA japán légitársaság fedélzeti magazinjában, több százezer példányban, a magyar gasztronómiáról és borkultúráról megjelent anyag, melyet Bacskó László pécsi fotóművész képei illusztrálnak.

A japán főváros előkelő negyedében, Ginzában található Tokaj egyébként más érdekességgel is előrukkolt. A tulajdonosok Jokohamában nyitottak - egyelőre ideiglenesen - magyar kávézót. A hely fő attrakcióját azok a "magyaros", paprika, illetve meggyleves ízű fagyik jelentik, amelyeket egy japán jégkrémgyárral közösen fejlesztettek ki. A kávézóban egyébként egy minikiállítást rendeztek be a szigetországban is oly' népszerű, Janikovszky Éva-díjas mesekönyvíró és a grafikus, Marék Veronika műveiből.

Mint magyar könnyebb felsorolnom japán érdemeit. Nagyhatalomként rengeteg minden érkezett Japánból szerte a világba. Hatalmas japán őrületről beszélnek a riporterek, kutatók. Bemutatnám „az őrültség sokszínű hozadékának” egy töredékét.

Díjeső és sztárparádé, hatalmas nevek és híres filmek lesznek láthatóak a Japán Filmklub idei őszi kínálatában. Mint minden ősszel idén is megrendezik a stílus kedvelőinek. De nem kell 1 évet várniuk a csemegézésre, mivel a Japán Alapítvány szervezésében az Örökmozgóban minden hónapban 1 hétig japán filmeket vetítenek.

Mióta Magyarországon egzotikummá vált Japán, könyvek ezreit adták ki. Az első időszakban útikönyvek jelentek meg telis-tele képekkel. Az elmúlt években divatossá váltak a gésa témájú olvasmányok is, melyekből egyet – Egy gésa emlékiratai – Amerikában meg is filmesítettek, világszerte hatalmas sikert aratva. Szépirodalmi könyveket is fordítanak, illetve azok számára is akadnak kötetek, akik a nyelvet szeretnék elsajátítani. Napjainkban azonban elmondhatjuk, hogy a fotós könyvektől lakásberendezésen keresztül a ponyváig minden témában találhatunk a könyvesboltok polcain hozzánk illőt.

Külön meg kell említenem a manga illetve az anime elterjedését. Idehaza már lehet kapni magyar nyelvű mangákat, és magyar írók vannak ezen túl eredeti kötetek is kaphatók.
Az anime hódítását mutatja a Magyar Anime Társaság megalakulása. Az Egyesület egyik legfontosabb alapelve az anime-, illetve mangakultúra szélesebb körű terjesztése Magyarországon, de legalább ennyire fontosnak tartják egy rajongói közösség kialakítását, fejlesztését is. Az ebből a célból megtartott rendezvényeikre látogatók találkozhatnak az ország más részeiből érkező, a műfaj és Japán iránt érdeklődőkkel.
Ezeket a rendezvényeket nevezik röviden connak, az angol convention (gyűlés) szóból.
Az első ilyen con 2003-as megrendezése óta a rendezvényekre látogatók nem csak találkozhatnak egymással és megoszthatják véleményüket, élményeiket, hanem mélyebben is megismerhetik az anime és a manga világát, valamint a modern és tradicionális japán kultúra egyéb részeit is.
Az elmúlt évek során a conok színvonala és látogatottsága folyamatosan nőtt. A látogatók visszajelzései alapján szerzett tapasztalataik segítségével fejlesztik rendezvényeiket, igyekszenek évről-évre színesebb, még több élményt nyújtó programokat szervezni.
A manga- és animekultúra szélesebb körű megismerését segítik olyan programok, mint a vetítések, a cosplayversenyek, rajz és egyéb workshopok, míg például a kalligráfia, a különböző harcművészeti bemutatók vagy a japán zenei blokkok a japán kultúrával ismertetik meg jobban a látogatókat. Ezen kívül több olyan, az animerajongók tehetségét megmutató versennyel is színesítik a programot, mint például a karaoke-, a rajz-, valamint a táncszőnyegverseny.
A témák iránt mélyebben érdeklődők számára interaktív, szakértők által tartott előadásokat is szerveznek, valamint - látogatóink legnagyobb örömére - meghívott vendégek jelenlétével is emelik rendezvényeik nívóját.

A teák titokzatos világa már sok-sok magyar boltban megkóstolható. Az importált teakülönlegességeknek már itthon is sokan hódolnak. Teaházak nyílnak, illetve haza is lehet belőlük vinni. Manapság már apró édességeket is ehetünk hozzá a japán szokások szerint.

Igaz, a magyar ízvilágtól igen messze áll a nyers hal, a wasabi vagy a nori íze, de mára már nem akadály ilyen különleges dolgokat megkóstolni Magyarországon sem. Csak Budapesten több 10 étteremben kóstolgathatunk a különböző sushi fajtákból. Léteznek már sushi futárok, vagy akár olyan helyek is ahol fix összegért annyit eszik az ember, amennyi csak belefér. A könyvpiacon már a sushi szakácskönyvek is megjelentek. Már nem akadály otthon elkészíteni a japán ételeket, hiszen boltokban még hozzávalók is kaphatók, vagy interneten megrendelhetők.

A magyar piacon is megjelentek a japán ágyak, melyeket futon ágynak hívnak. Ez nem teljesen az eredeti, földre letevős matrac, inkább az alacsony ágy. Nagyon sokan szeretik, bár az idősebbek túl alacsonynak tartják.

Fontos még megemlítenem a karaoke térhódítását. Először csak az interneten érdeklődők találkozhattak vele, mára már igazi japán stílusú karaoke bár is nyílt, ahol 8-10 fős csoportok, akár órákon keresztül a saját kis termükben szórakozhatnak. A pincérek is csak akkor zavarják őket, ha egy kijelölt gomb segítségével hívják őket.

Talán a legfontosabb a Hello Kitty – mánia. Nincs olyan idős vagy fiatal, aki nem ismeri a kiscicát.

Nem véletlen, ha azt állítjuk, hogy igazi divatőrületté nőtte ki magát a Hello Kitty. Igazából bárki, bármilyen igényét kielégítheti. A gyerekeknek ott a plüssfigura, a nagyobbaknak a táskák, pipere cuccok, elektromos fogkefe, a már családfészekből kiröppent, de kissé gyermeteglelkűeknek a kenyérpirító, laptop, tv.

Összegezvén elmondhatjuk, hogy az immár 40 éves kapcsolattal hatalmas sikereket értünk el. Ezek a sikerek mind jól megérdemeltek, de a világ, sőt talán egyik ország lakosai sem igazán tudnak róla. Érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni ezeknek a dolgoknak is, mivel két ilyen távoli ország társadalmi és kulturális kapocsairól van szó. Remélem, hogy ezek az eredmények a következő évtizedekben is ilyen gyümölcsözően fognak folytatódni.