Az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság mely később reálgazdásági válsággá nőtte ki magát, az egész világon komoly gondokat okoz Európától Ázsiáig. Napjainkban az USA,Japán és az Európai Unió, fejlett és fejlődő államok egyaránt nagy kihívásokkal néznek szembe. Az országok olyan intézkedéseket léptetnek életbe, melyeknek legfőbb célja a pénzügyi stabilitás biztosítása. Ezért számos országban kellett a kormányoknak közvetlenül megmenteni, feltőkésíteni vagy államosítani bankokat, pénzintézeteket, és biztosítókat. Összességében elmondhatjuk, hogy a pénzügyi válságkezelési programok részben összehangolt, részben nemzeti hatáskörben végrehajtott intézkedései a legtöbb helyen hasonlóak. Mivel sok ország külső segtítségre utalt, ezért egyre többen veszik igénybe a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az IMF és a Világbank segítségét gazdálkodásának, pénzügyi rendszerének stabilizálása érdekében. A pénzügyi krízis fokozatosan átterjedt a reálgazdaságra is, gyárak zárnak be, csökkentik termelésüket, munkahelyek szűnnek meg világszerte.

A 2008–2009-es gazdasági világválság rövid bemutatása

A 2008–2009-es gazdasági világválság az 1929-30-as nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az őt megelőző globális pénzügyi válság‎ból alakult ki. Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-válság, mely az USA ingatlan- és bankszektorából 2006 végén indult ki. Fontos megjegyezni, hogy hatása olyan jelentős mértékű volt, hogy bár az amerikai piacon jelentkezett elsőként, más országokra is átgyűrűzött és hatása várhatóan még az elkövetkező néhány évben érezhető lesz. Hatása a pénzügyi szektor résztvevőin túlmenően a gazdaság minden ágában érezhető változásokat hozott, bankok és cégek mentek csődbe illetve fúzióra kényszerültek. Bár a válság az USA-ból indult, gyorsan és megállíthatatlanul terjedt, lassulás következett be a világgazdaságban, ennek egyik jele, hogy a világ másik vezető hatalmának, az eurozónának gazdasági növekedése 2009-ben az Európai Bizottság becslése szerint 0,1%-os lesz. Az IMF előrejelzései sem optimizmuisról árulkodnakk, prognózisa szerint erre 2009-ben az egész fejlett világ recesszióba kerül, valamint a fejlődő országok növekedése is lassulni fog. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy az elmúlt évtizedre az volt a jellemző, hogy a globalizáció folyamatainak köszönhetően a fejlett országok az olcsó munkaerővel bíró, fejlődő országokba helyezték át a nagy cégek tőkéjét. Ennek köszönhetően Kína, India szinte teljesen elszívta a pénztartalékokat az Amerikai Egyesült Államok és az Európau Unió elől. Ennek következtében az amerikai dollár, majd az euro övezet fizetőeszköze, az euro is elkezdett fokozatosan gyengülni. Ezzel szeben a kínai jüan erősödése figyelhető meg. Mivel Kína rohamos mértékben fejlődött és fejlődik, valamint az ázsiai népekhez hasonlóan a kínai nép híres takarékosságáról, ezért a rendelkezésre álló pénzeszközöket a kínaiak nagy része külföldön fektette be, elsősorban Amerikában. Vagyis az USA el van adósodva Kína felé.

A gazdasági válság alakulása Japánban

Japánban a gazdasági válság tömeges elbocsájtásokkal, a gazdaság, termelői, szolgáltató és pénzügyi szektor lassulásával, cégek megszűnésével gyűrűzött be az ország életébe. A nemzetközi sajtóban talán a legnagyobb port kavarták a Sony, a Pioneer, a Hitachi, a NEC tömeges elbocsájtásai, de emellett a törpe, a kis és középvállalkozások életében is drámai fordulatok jellemezték az elmúlt évet. A leépítések mellett a befektetések mértéke is lassult, a Sony esetében például a befektetések mértékét is a korábban tervezett kétharmadára csökkentették. Emellett a gazdasági válság az élet minden területére kihat, így az IT-vállalatok is egymás után jelentik be a megszorító intézkedéseket. A Sony már 2008 októberében jelezte, hogy üzembezárásokkal és elbocsátásokkal fognak reagálni a nehéz pénzügyi helyzetre. Az IT-konszern világszerte 160 ezer embert foglalkoztat. Munkásállomány 5%-át, azaz 8 ezer ember került utcára a megszorító intézkedéseknek köszönhetően valamint a bérmunkások számát is jelentős mértékben redukálták. Nem csak a Sony kényszerült megszorító intézkedésekre az IT szektor nagyjai közül. A Pioneer világszerte összesen 10 ezer fős létszámcsökkentést hajtott végre, vagyis a létszám 16 százalékától vált meg. Ennek a lépésnek a hátterében a világon mindenhol érzékelhető fogyasztók részéről tapasztalható takarékosság az oka, mely súlyosan érinti az autóipart és az elektronikaii berendezések iparát. Ezzel párhuzamosan jelentős gyártó kapacitás leépítésre került sor a Hitachinál is, aki 2008 októberében bejelentette, hogy a jövőben a plazmatévékbe való képernyők speciális üvegpaneleit a Matsushita (Panasonic)-tól fogja beszerezni, míg önmaga leáll ezek gyártásával. Döntésének a gazdasági válság csak kiváltója volt, nem közvetlen okozója. Valójában a világ negyedik legjelentősebb plazmatévé-gyártója három éve veszteséggel küzd az ágazatban, ráadásul a jövő még élesebb árversenyt ígér a Sony, a Sharp és a Samsung részéről. Egyes elemzők szerint a Hitachi a kedvezőtlen körülmények miatt eredetileg akár a teljes televíziós üzletágból, de minimum a plazmatévé-piacról szeretett volna kivonulni, erre a lépésre azonban még nem került sor. A Hitachi és a Panasonic együttműködése nem meglepő a jelenlegi helyzetben. Számos cég kényszerült fúzióra a fennmaradás és piaca megtartása érdekében. A nemzetközi sajtóban mégis a legnagyobb sokkot a NEC 20 ezres elbocsájtása okozta. Az NEC Japán egyik legnagyobb elektronikával foglalkozó cége. A tömeges elbocsájtások mellett gyárak bezárására is sor kerül, valamint sok dolgozótól korkedvezményes nyugdíjaztatással válnak meg. A termelőegységek bezárása a világ többi részét is érinti, mintegy 10 ezerre tehető a külföldi alkalmazottak leépítése. Ha alaposabban megvizsgáljuk a cégek reakcióját a válságra, megfigyelhetjük, hogy a világon minndenhol hasonló intézkedéseket próbálnak tenni pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében.

A vállalatok helyzetét a világgazdasági válságon túl még az exportot sújtó erős japán valuta is nehezíti. A Hitachi például 700 milliárd jen (kb. 1814 milliárd Ft) veszteséggel kalkulál a március 31-ével végződő 2008-as pénzügyi évre, ez nemcsak a társaság, de az összes japán ipari cég történetében példátlan mértékű deficitet jelent. Példátlan a cégek költségcsökkentési reakciója is, vagyis a tömeges elbocsájtássok alkalmazása. A kor dilemmái próbára teszik a japán társadalmi és gazdasági szokások jól működő rendszerét, például az életre szóló foglalkoztatást vagy a biztos munkahelyek meglétét. Mindezidáig a japán gazdaságban példátlan értékűnek tekinthetjük a Nissan és a Renault fúzióját is, mely újabb jele annak, hogy a korábban kialakult szigorú szabályok szerint működő üzleti kultúra szokásai változnak. A Nissan-Renault kooperáció nem egyedüli, ezért nem lehet kizárni, hogy a közeljövőben más japán cégek is bevonjanak külső partnereket.

A recesszió természetesen nem csak az IT, vagy az autóipari szektort érinti, hatása az építőipar, a szórakoztató ipar, a szolgáltatások és a fogyasztás, oktatás és a mindennapi élet valamennyi területén is érzékelhető. Már korábban felröppentek aggasztó hírek a világgazdasági válsággal kapcsolatban. Voltak feltételezések, melyek szerint a válsság egyik kiváltója a szakértelem és tapasztalat eltűnése a munkerőpiacról. Összességében a kiváltó okok között említhetjük a korábban felsoroltak mellett a kevesebb munkaerőt, több nyugdíjast, alacsony oktatási színvonalat és kevés diplomást. A Deloitte tanulmánya szerint „2008-tól kezdődően jelentős mennyiségű szakértelem és tapasztalat tűnik el a világ munkaerőpiacáról.” A tanulmány szerint a második világháború után született úgynevezett "baby boom" generáció első tagjai ekkor 62 évesek, ez az átlagos nyugdíjkorhatár a fejlett észak-amerikai, európai és ázsiai gazdaságokban. „Az elkövetkező 15 évben a fenti országok munkaerő növekedésének 80 százalékát teszi ki az 50 éves vagy idősebb generáció. 2050-re Európa teljes népességének 40 százaléka és aktív korú lakosságának 60 százaléka 60,8 évesnél idősebbekből áll majd. Az egyre növekvő nyugdíjkiadások és csökkenő munkaerő miatt Németország, Olaszország, Spanyolország és Japán gazdasági válságra számíthat.” (Deloitt tanulmánya)

Bár a 2008-as világgazdasági válság kiváltója elsősorban nem az elöregedő társadalom, mégis felhívja a figyelmet egy tényre: Európában és Japánban a társadalom elöregedése aggasztó és a számadatok dinamikus növekedése figyelhető meg.

A tőzsdepiac Japánban

A válság mélyen érintette Japán leghatalmasabb cégbirodalmait, a XVII. századtól folyamatosan növekedő zaibatsukat is, melyeket bár a második világháborút követően megszüntették, de azok újraszerveződve napjainkaban is fontos szerepet töltenek be a Japán gazdaságban. A Sumitomo Mitsui Financial Group Inc., Japán harmadik legnagyobb bankja mínuszba került azután, hogy a Fortis belga bankot részben a belga, részben a holland és a luxemburgi állam volt kénytelen kisegíteni. A Mitsui O.S.K. Lines Ltd., a hajózási nagyvállalat részvényeinek nagy mértékű esése következett be akkor, amikor a válság következtében a szállítmányozási-logisztikai szolgáltató szektor a válságra a hajózási szállítási díjak csökkentésével reagált. A Mitsui O. S. K. 4,7 százalékos veszteségét felülmúlta a versenytárs Kawasaki Kisen Kaisha Ltd. vesztesége, mely 5,4 százalékot zuhant, és a hasonló tevékenységet folytató Cosco Holdings Co. is egészen sokat veszített, 8,6 százalékot hanyatlott. A Mitsui & Co., Japán második legnagyobb kereskedőháza 6 százalékot esett a nyersanyagok árcsökkenése miatt. A tőzsdén is drámai változásoknak lehettünk tanui az elmúlt hónapokban, a MSCI Asia Pacific Index 1,7 százalékot vesztett., míg a japán Nikkei 225 Stock Average 0,9 százalékkal csökkent, de a Sumitomón kívül esett az ausztrál piacon harmadik legnagyobb bank, a Westpac Banking Corp. A világ legnagyobb értékű bankja az Industrial & Commercial Bank of China Ltd., a 2,7 százalékot zuhant.

Jen árfolyam elemzése

Japán elsősorban exportorientált ország. Az elmúlt 5éves időintervallumot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az árfolyamgörbe maximuma elérte a 187-et, 2004 év elején ,a legalacsonyabb mélypontja pedig 147 körül volt 2007 nyarán, majd 135 2008 nyarán. Emellett a japán jen jelentős mértékben felértékelődött az amerikai dollárral szemben. A dollár és az euro leértékelődése következtében a befektetők nagy része a Japán piacra szállt be, valamint a kedvező hitelkonstukcióknak köszönhetően sok jen hitel felvételére került sor. A devizahitelek felvételénél az egyik jelentős kockázati tényező az árfolyamkockázat. Az alábbi grafikonon az elmúlt évek legfontosabb valutáinak, az amerikai dollárnak, az euronak, a svájci franknak és a japán jennek az ingadozásait láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy a jen 2007 júliusi majd 2008 júliusi mélypontjához képest árfolyama 2009 februárjában és márciusában drámaian változott, 100 jen értéke elérte a 265 forintot. 2008 július-augsztusa a másik három vizsgált valutának is a mélypontja volt, melyet rövid időn belül az árfolyamok rohamos emelkedése követett, hasonlóan a jenhez. Megvizsgálva a jen alakulását megállapíthatjuk, hogy 117,05 lett az átváltási arány az euróval szemben, míg 91,72-es szintig erősödött a dollár ellenében. Világgazdaság napilapban (2009.02.16-ai szám), Lee Hardmentől, a Bank of Tokyo-Mitsubishi deviza-elemzőjétől megtudhatjuk, hogy „a japán fizetőeszköz várhatóan a következő három hónapban a 110-es érétkig erősödhet az euróval szemben. A gazdaság tragikus kilátásai miatt várhatóan a 100-as szintre kerülhet vissza viszont az év végéig az árfolyam a dollárral szemben”. A BNP Paribas előrejelzése szerint a dollár „profitálni fog a gazdasági pesszimizmusból”, az euróval szemben 1,22-ig erősödik majd, míg a jennel szemben szeptemberre a 95-ös értéken stabilizálódik majd a jegyzés. (Világazdaság, 2009.02.16.)