There are no translations available.

1. Bevezető:

A kultúra - mint egy ország imázsát építő és népszerűsítő eszköz kiemelkedő fontossággal bír, elválaszthatatlan egy sikeres ország gazdaságától, idegenforgalmától. Egy kultúrában gazdag ország tömegek ezreit csábítja az ország meglátogatására, emellett kellemes légkört teremt a nemzetközi befektetéseknek is. Napjainkban a kultúra és a kulturális tevékenységek összefonódtak az országok külpolitikájával is.

A média nyilvánosságának köszönhetően egyre nagyobb érdeklődés kíséri. A média, - mint az egyik első számú kultúrát közvetítő csatorna - közbenjárásával megnyílik az út a közönséggel folytatott folyamatos párbeszédre és egy olyan- az országról alkotott- imázs kiépítésére, amely elsősorban a kulturális csatornákon (televízió, újság) keresztül zajlik. A média emellett nagy szerepet játszik a közvélemény és maguk a döntéshozók befolyásolásában is, valamint megteremti a lehetőséget egy pozitív kép sugárzására a külvilág felé. Magyarország gazdag és meglehetősen sokrétű kulturális hagyományokkal rendelkező ország. A japán-magyar kulturális kapcsolatokat alapvetően az a tény határozza meg, hogy Japán a magyar kulturális, művészeti termékek első számú és legnagyobb ázsiai fogyasztója. Együttműködési kapcsolataink folyamatos fejlődést mutatnak, lassan de biztosan egyre több japán ismeri meg Magyarországot. Japán nagy érdeklődést mutat a magyar kultúra iránt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hazánk 1991-óta évente 50 millió jen vissza nem térítendő támogatást kapott a Japán kormánytól, a magyar kulturális értékek, a történelmi nevezetességek megőrzésére, valamint a tudománnyal és művészetekkel kapcsolatos tevékenységek elősegítésére. Eddig összesen 418 millió jent utaltak át és a következő intézmények részesültek a támogatásban:
Állami Hangversenyzenekar,
Magyar Állami Operaház,
Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem,
Nemzeti Színház,
Zeneakadémia,
Veszprémi Petőfi Színház,
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,
Kecskeméti Kodály Intézet,
Debreceni Csokonai Színház,
Nemzeti Múzeum,
Budapesti Történeti Múzeum
Országos Széchenyi Könyvtár.
(Forrás:http://www.mofa.go.jp/region/europe/eu/report/countrz/hungary/profile05.html)

Az érdeklődés ellenére ez idáig a magyar kultúra csak kiegészítette a Japánba irányuló törekvéseinket, nem pedig az egyik erős bázisát képezte azoknak. Ha élünk a rendelkezésünkre álló adottságokkal, ha felismerjük hol és milyen módon tudnánk a legjobban kamatoztatni erősségeinket, akkor könnyen haszonélvezői lehetünk a magyar kultúra nyújtotta lehetőségeknek. Sajnos ma a megfelelő intézményrendszer és a pontos célokat megfogalmazó, egységes képet árasztó stratégia hiányzik a magyar külpolitikai törekvésekből. Fontos lenne felismerni ennek jelentőségét és megfogalmazni azokat a tevékenységeket, amelyek segítségével megteremthetjük az alapjait a folyamatos kulturális párbeszédnek hazánk és Japán között. Fel kell térképezni azokat a forrásokat, amelyek finanszírozhatják az erre irányuló tevékenységek pénzügyi vonatkozásait.
Véleményem szerint szükség lenne egy komplex stratégia kialakítására, valamint egy olyan összkép megalkotására, amellyel hazánk meg akar jelenni a japán piacon és amelyet minden irányú tevékenységével alátámaszt. Meg kell fogalmazni a célokat és a célok eléréséhez vezető utat. A már jól működő intézményeket (Magyar Turizmus Zrt. tokiói kirendeltsége) és barátsági társaságokat (Japán-Magyar Baráti Társaság) olyan kedvezményekkel és támogatásokkal kell segíteni, amelyek az intézmény és általa a két ország között fűződő kapcsolatok fejlesztését hivatott elősegíteni. Meg kell teremteni a lehetőséget a kulturális szakembercseréknek, ugyanúgy, mint a tehetséges diákok továbbképzésének ösztöndíjjuttatás formájában. Olyan stratégiai elemek kidolgozására kell összpontosítani, amely amellett, hogy világos és követhető célokat fogalmaz meg, mindenekelőtt jól érthetően és logikusan követhető.
Tartalmának felépítésekor hazánk külgazdasági és kulturális törekvéseit kell szem előtt tartani és figyelmet kell fordítani azon erősségeink hangsúlyozására irányuló tevékenységek kialakítására, amelyek képesek keresletet támasztani Magyarország iránt.
Japán egy olyan gazdaságát, társadalmát tekintve fejlett ország, aki nagy mértékben hozzájárul az említett irányvonalak a megvalósításához, hiszen folyamatos és töretlen érdeklődést mutat hazánk gazdasági, idegenforgalmi és kulturális adottságai iránt.
Ezért tartom fontosnak, hogy Magyarországról pozitív kép alakuljon ki a japánokban.
A pozitív kép felépítésének a legegyszerűbb módja, ha hazánkat kultúrájában, művészetében, természeti szépségeiben gazdag országként mutatjuk be, és alkalmat adunk magyar művészeknek, tudósoknak, értelmiségi tevékenységet végző embereknek arra, hogy ezt a képet munkásságukkal alátámasszák. Többek között meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy magyar művészek mutatkozzanak be a japán kulturális fogyasztóknak és ott bizonyítsák tehetségüket, rátermettségüket. Természetesen egy alkalmi szereplés nem elegendő ahhoz, hogy megismerjék a magyar kultúrát, éppen ezért kell kialakítani egy olyan stratégiát, amely szervezetten és tudatosan biztosítja a folyamatos magyar kulturális szerepléseket Japán területén. (A 2009-ben megrendezésre kerülő kulturális évad ezen törekvéseket hivatott elősegíteni.) Tehát egy mindenre kiterjedő reformra van szükség, valamint arra, hogy a magyar gazdaságpolitika felfedezze az ebben rejlő lehetőségeket és szervezetten álljon ki az ország imázsát alakító szervezetek mögött. Természetesen az itt említett, kultúrával kapcsolatos megállapítások nem az egyetlen lehetőség a két ország kapcsolatainak erősítésére, hiszen a külpolitika sok összetett és szervezett tevékenységből kell hogy összeálljon, melynek biztos alapja a magyar kultúra szeretete és támogatása lehet. Az ember sokkal könnyebben, szívesebben köt üzletet egy olyan országgal, amit ismer és szimpátiát érez iránta.
A továbbiakban a már meglévő kapcsolatokat, eseményeket szeretném bemutatni és megfogalmazni a következő kérdésre a választ:
Hogyan lehet a már meglévő kapcsolatokat elmélyíteni úgy, hogy mindkét fél számára érdekes kommunikációt kezdeményezzünk a kultúra szerteágazó világában?

2. A két ország között fűződő kulturális kapcsolatok:

A kapcsolattartás a két ország civil szervezeteinek vezetői között kiváló. Országaink közötti kulturális cserekapcsolatok élénkek és mindenek előtt kölcsönösek. Hagyományosan a komolyzene - ideértve az opera és operett előadásokat is -, a néptánc, népzene, cigánymuzsika az, ami ismert és keresett a magyar kulturális örökségből Japánban. Emellett rendszeresen bemutatkoznak más művészeti ágak (film, modern tánc, színház, szobrászat, festészet, grafika, irodalom stb.) magyar képviselői is a szigetországban és a japán kultúra képviselői hazánkban egyaránt. A japán kultúra diplomácia legfontosabb intézményének számító Japán Alapítvány, - mely 1972-óta különleges jogi státuszú nonprofit intézmény formájában folytatja tevékenységét a világ több pontján annak érdekében, hogy a japán kultúrát népszerűsítse és elősegítse a kulturális cserekapcsolatokat Japán és más országok között- 1991 óta, működtet irodát Budapesten. A tizenegyedik tengerentúlon alapított külképviseletként (London,Róma,Párizs, Köln után) jött létre, a magyar–japán kulturális cserekapcsolatokat hivatott elősegíteni, a külképviseleti hálózat egyetlen közép-kelet európai tagjaként. A japán kormány az alapítvány közbenjárásával számos ösztöndíj lehetőséget kínál a magyar diákoknak japán tudásuk elmélyítése érdekében. Az iroda, az egész közép- és kelet-európai térségben szervez japán kulturális és oktatási programokat, széles körben kínál pályázati lehetőségeket programokat magyar művészek, oktatók és kutatók számára. Kiemelkedő szerepe van a magyarországi japán kultúra népszerűsítésében és a japán nyelvoktatás támogatásában.
Jelenleg a következő ösztöndíj lehetőségek elérhetőek a magyar pályázók számára:
·    Állami ösztöndíjak posztgraduális tanulmányokra, másfél éves időtartamra (Az 1973-ban aláírt Külügyminisztériumi Levélváltás keretében a két állam kölcsönösen másfél éves időszakra állami ösztöndíjat ajánl fel posztgraduális tanulmányokra.)
·    Oktatási anyagok és szaklektorok folyamatos küldése a Japán Alapítvány támogatásával, ezzel segítve a színvonalas japán nyelvoktatást hazánkban.
·    Japan Overseas Cooperation Volunteers program keretében japán önkénteseket küldenek a japán nyelvoktatás és küzdősport oktatás elterjesztése érdekében.
·    Szervezett hungarológiai stúdiumok japán egyetemeken.
·    Japán Alapítvány folyamatos ösztöndíj programjai
·    Egyetemi és középiskolai cserediák programok

3.  Néhány szervezet és tevékenységeik:

Japán Kodály Társaság:
Kulturális kapcsolataink egyik legfontosabb területe a zeneművészét. Hazánkban a Liszt Ferenc Zeneakadémia fogadja a legtöbb japán cserediákot.
Japánban a magyar zenepedagógiai módszereket népszerűsíti a Japán Kodály Társaság. Magyar zeneművészek gyakran szerepelnek Japánban és japán művészek is hazánkban (Tavaszi Fesztivál Rendezvénysorozata keretében és egyéb rendezvényeken).

Mindkét országban baráti társaságok működnek, amelyek több ízben szerveztek kulturális fesztiválokat. Fontosságukat hűen tükrözi, hogy a társaságok vezetőinek tevékenységét a két ország rendszeresen a legmagasabb szintű, állami kitüntetésekkel díjazza.

Japán- Magyar Baráti Társaság:
1987-ben, civil kezdeményezés során hozták létre a Japán- Magyar Baráti Társaságot. A társaságnak több mint tucatnyi vidéki csoportja és számos szakcsoportja (kóruszenei csoport, magyar hímzéskör, magyar néptánccsoport, színházi csoport, magyar irodalmi kör stb.) működik.

Magyar-Japán Baráti Társaság:
Hasonlóan az imént említett Japán- Magyar Baráti Társaság tevékenységéhez, a Magyar-Japán Baráti Társaság is civil szervezetként működik és idén ünnepli megalakulásának 30 éves évfordulóját. Számos vidéki csoporttal és szakmai tagozattal foglalkozik, szervezésükben számos fesztivált valósítottak meg az elmúlt évtizedekben. 1986-ban, 1992-ben Japánban, 1984-ben, 1990-ben, 1996-ban Magyarországon rendeztek kulturális fesztiválokat és a két ország kultúráját bemutató japán illetve magyar heteket.

4. Kulturális tevékenységek Japánban:

A baráti társaságok mellett a Magyar Külügyminisztérium lelkes támogatója a magyar művészek japánbeli szerepléseinek. A következőkben néhány, már megrendezett eseményt szeretnék bemutatni, amelyek hozzájárultak és hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánkat minél jobban megismerjék a szigetországban. A Magyar komolyzenét népszerűsítők táborába számos, Magyarország szerte és nemzetközileg elismert művész és komolyzenei társaság tartozik.

Többek között:
·    Magyar Állami Operaház társulat
·    Budapesti Operettszínház társulata
·    Nemzeti Filharmonikus Zenekar
·    Budapesti Fesztiválzenekar
·    Magyar Filharmóniai Társaság Zenekara
·    Liszt Ferenc Kamarazenekar
·    Magyar Virtuózok Kamarazenekar
·    Bartók Vonósnégyes
·    Takács Vonósnégyes
·    Új Budapest Vonósnégyes,
·    ifj. Mező László csellóművész és japán művészbarátaival adott koncert (Tokió Magyar Nagykövetség szervezésében)
·    valamint híres karmesterek és szólisták: Fischer Iván, Héja Domonkos, Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, Kovács János, Marton Éva, Pauk György, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Schiff András, Starker János
A Magyar népi kultúra hírnevét öregbítő néptánc együttesek és cigányzenekarok rendszeresen vendégszerepeltek a szigetországban, előadásukkal nagy sikert és elismerést aratva.
·    Magyar Állami Népi együttes
·    Budapest Táncegyüttes
·    Tisza Néptánc Együttes
·    Tímár Kamara Néptánc Együttes
·    Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes
·    Szászcsávás Zenekar
·    Ando Drom Együttes
·    Száztagú cigányzenekar
·    Berki László zenekara
·    ifj. Sánta Ferenc zenekara
·    Rajkó Zenekar
“A magyar néptánc japáni elismertségét jól példázza a szigetország több pontján működő tucatnyi magyar néptánccsoport (pl. Tátika tánccsoport, Tokiói Kalotaszegi Táncegyüttes, Tokiói Legények stb.), melyek a magyar táncház-mozgalom japáni népszerűsítésének érdekében immár évenkénti táncház-találkozókat is tartanak”.
“A kétoldalú kulturális kapcsolatok történetében kiemelkedő horderejű volt a millenniumi évben rendezett egész éves Magyar Millenniumi fesztivál, mely méreteit tekintve vélhetőleg az egyik legnagyobb szabású külföldi rendezvénysorozat volt a külföldi millenniumi megemlékezések sorában: 2000. január 4. és 2000. december 31. között több mint százféle magyar vonatkozású kulturális, tudományos, gazdasági rendezvényre - a koncertturnék állomásait és a több helyen is megrendezett szimpóziumokat, kiállításokat egyenként sorra véve összesen 341 eseményre - került sor Japán 94 városában, az ország 47 tartománya közül 40-ben.”
(Forrás:Magyar Külügyminisztérium Honlapja, http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/japan/kult_kapcsolatok.htm)

5. Megrendezett fesztiválok, kulturális események Japánban:

A továbbiakban szeretnék felsorolni néhányat az elmúlt évek eseményei közül. 
Magyar filmfesztivál megrendezésére került sor Japánban 2003 tavaszán, három helyszínen: Tokióban és a két legnagyobb vidéki városban, Oszakában és Nagoyában. Hasonló horderejű fesztivál megrendezésére korábban 10 évvel ezelőtt volt példa.
A tokiói Magyar Nagykövetség támogatója a magyar kulturális eseményeknek. Számos alkalommal szervezte meg magyar művészek szereplését a szigetországban, illetve otthont biztosít kiállításaiknak. Többek között a nagykövetség adott otthont Majzik Róbert, jelenleg Japánban élő üvegcsiszoló művész kiállításának.
Koncz Művészeti Galéria kiállítása a Hotel New Otani kiállító termében Tokióban
A Koncz Művészeti Galéria 1989-óta magyar művészek munkáit mutatja be. Bemutatótermében már befutott híres és kezdő fiatal, tehetséges művészek munkái is helyet kapnak. A galéria gazdag magyarországi kiállítási programja mellett folyamatosan külföldi képzőművészeti eseményeken is jelen van. A kortárs magyar festészetet többször mutatták be a Amerikában, Japánban, Kínában, továbbá Izraelben és Romániában. Japánban immár sokadik alkalommal szerepel a galéria egy-egy tematikus kiállítása. A tárlatok Tokió mellett több vidéki nagyvárosban, így Toyama, Nígata, Oszaka kiállítótermeiben is láthatók voltak.
Szoboravató ünnepség a tokiói Magyar Nagykövetségen
2006 március 5.-én a tokiói Magyar Nagykövetségen került sor Marton László szobrászművész a néhai Takamado császári herceget ábrázoló bronz mellszobrának felavatására és Takamado hercegnő részére történt ünnepélyes átadására. A Takamado hercegi pár 1994. évi látogatásával a II. Világháború után először lépett magyar földre a japán császári család tagja. Marton László Kossuth-díjas szobrászművész Takamado herceghez fűződő őszinte személyes kapcsolata ihlette a herceg emléke előtt tisztelgő alkotás elkészítését.

Bálint János fuvolaművész szalonkoncertje
2006 február 28-án a Japánban és Tajvanon vendégszereplő Bálint János fuvolaművész, a Nemzeti Filharmónikusok szólistája, a Zeneakadémia tanára adott koncertet a nagykövetség szalontermében. A főleg magyar szerzők darabjait megszólaltató virtuóz előadás nagy sikert aratott a japán közönség előtt.
Gránitz Miklós fotóművész kiállítása Tokióban
A tokiói Kume Művészeti Múzeum adott otthont Gránitz Miklós „A történelem nagy múltú templomai” című kiállításának, 2006 október 21.-e és november 19.-e között.
Tudományos szimpózium a tokiói Hoszei Egyetemen
A Hoszei Egyetem, a Japán-Magyar Baráti Társaság és tokiói Magyar Nagykövetség közös szervezésében az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára emlékező három napos rendezvénysorozat zajlott a tokiói Hoszei Egyetemen. 2006 október 20.-a és 22.-e között. A szimpózium az 1956-os események nemzetközi környezetben vizsgált, tudományos igényű értékelését vállalta fel. A programok keretében előadást tartott a budapesti Corvinus Egyetem, a nagaszaki Siebold Egyetem, a Kanazawa Egyetem, a Tohoku Egyetem és a Hoszei Egyetem számos professzora.
Emlékszobor avatás a nagykövetségen
2006 október 18-án a Magyar Köztársaság tokiói nagykövetségének aulájában ünnepélyes keretek között került sor Amemija Isszei szobrászművész Remény című, az 1956-os forradalom ihlette alkotásának felavatására. A szobor a Japán-Magyar Baráti Társaság ajándéka a "magyar népnek". Az emlékszobor a Japán-Magyar Baráti Társaság mintegy 200 tagja, valamint több mint egy tucat magyarországi érdekeltséggel rendelkező japán vállalat 3,2 millió jennyi adományából készült, s az alkotója maga is évtizedek óta a Japán-Magyar Baráti Társaság tagja. Az emlékszobrot Tanaka Jositomo, a Japán-Magyar Baráti Társaság főtitkára, volt budapesti nagykövet és Dabrónaki Gyula nagykövet közösen avatta fel, majd a Kono Johei, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke, a Japán Parlament Képviselőházának elnöke az erről szóló okirat átadásával hivatalosan a magyar népnek adományozta. Az eseményen a gazdasági élet más szereplői között megjelent Jonekura Hiromasza, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének alelnöke. A rendezvényen a sajtó több képviselője is jelen volt.
Évente megrendezett magyar napok a Royal Park Hotelben, Tokióban
Évek óta nagy sikere van az őszi magyar fesztiválnak Tokió egyik legkiemelkedőbb szállodájában, a Royal Park Hotelben. Az egy hetes rendezvénysorozat keretében magyar művészek kiállításait tekinthetik meg az érdeklődők, az étteremben a magyar gasztronómia ízletes fogásai közül válogathatnak miközben a cigányzenekar magyar népdalokkal szórakoztatja a közönséget.

6. Mit tehetünk a japán-magyar kulturális kapcsolatok fejlődéséért?

A kultúra egy nemzet egyedi sajátossága, ha nem lenne, szegényebbek lennénk nélküle. Hazánk egy kulturális adottságokban és hagyományokban gazdag ország. Bár rohanó világban élünk, a kultúra egy olyan adottsága az országnak, ami nagy keresletet támaszt. A minőségi szolgáltatásipar kialakításának alapvető meghatározója, a minőségi turizmus megteremtésének alapfeltétele. A japánok a magyar minőségi turizmus leglelkesebb fogyasztói. Úgy gondolom, hogy hazánknak amellett, hogy törekednie kell a minőségi turizmus megteremtésére, jelentősebb figyelmet kell szentelnie a magyar kultúra hirdetésére azokban az országokban, amelyekben erre kereslet van. Japánban márpedig a kereslet jelen van, így a továbbiakban a szolgáltatásokat kell elérhetőbbé tenni. Minél szélesebb körben ismerik meg Magyarországot, annál többen akarnak majd ellátogatni hozzánk. Magyarország elsősorban a szolgáltatás és a turizmus piacán tud kiemelkedő eredményeket elérni, ezért érdemes lenne nagyobb figyelmet és támogatást fordítani ezen ágazatok fejlesztésére. Véleményem szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy minél több japán ismerje meg hazánkat. Úgy gondolom, hogy ismertségünket nem elsősorban reklámfelületek és hirdetések megvásárlásával lehet elérni, hanem az erre szánt összegeket olyan kulturális tevékenységek szervezésére kell fordítani, amelyek emlékezetes élményt hagynak az emberekben. Ezért van szükség arra, hogy Magyarország valamilyen formában, de rendszeresen szerepeljen Japánban. Legyen a téma egy érdekes kiállítás, egy komolyzenei koncert, egy híres japán személy „utaztatása” Magyarország területén, mindnek nagy sikere lenne amennyiben ezeket az eseményeket a japán média figyelme kísérné.

A célom az, hogy bemutassam, Japán egy különleges ország, telve jobbnál jobb lehetőséggel. Ha jól élünk velük, sokat nyerhetünk és számos további kapu nyílik meg előttünk a jövőben is. Ma Magyarországon és Japánban sokan fáradoznak azért, hogy munkájukkal közelítsék a két ország érdekeit, hogy mi magyarok minél többet tanulhassunk ettől a fejlettebb társadalomtól. Japán nyitott Magyarország felé, ezért az a feladatunk, hogy hazánkat Japán szerte minél ismertebbé tegyük.
Mit tehetünk ennek érdekében? Szükség van minél több elhívatott emberre, akik akarnak és képesek is tenni valamit a két ország kapcsolataiért. Mindenek előtt arra van a legnagyobb szükség, hogy országunk döntéshozói felismerjék a Japánban rejlő lehetőségeket és döntéseikkel, anyagi támogatásukkal segítsék az elhívatott emberek munkáját.

Felhasznált irodalom

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcsolatok/Azsia/japan/kult_kapcsolatok.htm- Kulturális kapcsolatok
http://www.jfbp.org.hu/- Japán Alapítvány honlapja
http://mjbt.mjgk.com/- Japán- Magyar Baráti Társaság honlapja

Készítette: Pápa Alexandra, 2008.11.04.

Témavezető: Dr. Sato Noriko