2010. szeptemberétől lehetőségem volt egy évet eltölteni Japánban a Mizuta ösztöndíj keretében. Ezt az ösztöndíjat idén immár második alkalommal hirdették meg. Különlegessége, hogy magyar hallgatók számára teszi lehetővé, hogy egy évet a Josai Egyetemen tölthessenek, Japánban. ELTÉ-s japán szakos diákként mindenképpen nagy lehetőség volt számomra, hogy belekóstolhassak ebbe a felettébb izgalmas kultúrába, amelyet most néhány bekezdésen keresztül bemutatnék.

Étkezés

Japánban az élet sok szempontból teljesen más, mint Magyarországon. Amikor megérkeztem első utam a szupermarketbe vezetett. Hogy milyen is egy általános bevásárlóközpont Japánban? Felépítésében hasonlít az általunk ismertekhez, viszont tartalmilag meglehetősen eltér. Amíg Magyarországon hozzá vagyunk szokva, hogy a húspultnál vásárolhatunk kolbászt, tepertőt, szalonnát, addig Japánban poliplábat, egészrákot és mindenféle fura dolgot árulnak. Ha szerencsénk van még pácolt szöcskét is kaphatunk. A gyümölcs és a zöldség nagy sajnálatomra rendkívül drága. Általában darabra árulják őket. Egy alma ára kb. 250 Ft, a krumplit darabja kb. 70-80 Ft. Viszont a nekünk egzotikus dolgok, mint a szárított alga, különleges fűszerek, jó áron megkaphatóak.  Japánban a „kenyér-kultúra” nincs jelen (hiányzik is a finom ropogós héjú magyar kenyér), a fő élelmiszer még mindig a rizs, ami az étkezések során legyen az reggeli-ebéd vacsora, mindig felkerül az asztalra.

De pillantsunk is bele, hogy mégis hogy étkeznek a japánok egy nap. Reggelire általában főtt ételt esznek. Például sült hal, rizs, miszo leves stb. Én általában úgynevezett onigirit szoktam enni, ami egy szárított algába csomagolt rizsgombóc megtöltve lazaccal, aszalt japán szilvával vagy éppen más érdekel egzotikus dologgal. Mivel a csomagolásra csak japán karakterekkel van ráírva mi is az valójában, ha nincs nálunk szótár, érdemes utána érdeklődni, hogy mi-micsoda pontosan. Ebédre a japánok közül sokan obentót visznek magukkal munkahelyre/iskolába. Ez egy kis doboz, amibe több-féle kis adag főtt ételt találunk és gyakorlatilag minden boltban megvásárolhatjuk. Szupermarketben ennek ára kb. 300 – 800 Yen között mozog. Vacsorára szeretnek a japánok beülni úgynevezett izakayákba. Ez tulajdonképpen a japán kocsma, ami jelentősen eltér a magyartól. Én leginkább egy kis kifőzde-étteremnek nevezném. Ez a társasági élet egyik fontos színtere. Itt eresztik ki a gőzt a munka után az emberek miközben sörözgetnek, beszélgetnek.

A különböző ropogtatni valók választéka hihetetlenül széles. Megtalálhatjuk az általunk ismert chips-féléket, de ha lehetőségünk van rá érdemes a japán snack-ekkel is kísérletezni. Ne lepődjünk meg, ha zöldteás-csokis chips-et találunk a boltban, de népszerűek a különböző szárított halak, polipok is, akárcsak a babkrémmel töltött piskóta. Sokszor meglepő ízekkel találkozhatunk, de ha nyitottak vagyunk az újdonságokra, akkor mindenképpen próbáljunk ki mindent.

Ha elindul a vonat…

Japánban a legfontosabb közlekedési forma a vonat. A JR (Japanese Railways) az országot körbehálózva szállítja utasok tömkelegét nap, mint nap. A vonatjegyet távolságra mérten lehet megvásárolni, a legolcsóbb 130 Yen. A legtöbben kártyára töltenek fel kreditet, amit a beengedő kapuhoz közelítve érvényesítenek. Elég hasznos, így nem kell jegyért sorba állni. Mivel sokan a külvárosból esetleg távolabbi városokból mennek dolgozni a nagyvárosokba, ezért nap, mint nap akár több órát is eltölthetnek vonatozással. Ne lepődjünk meg, ha a vonatra szállva az utasok nagy része (akár állva is!) alszik. De ami érdekes, mindig tudják, hol kell leszállniuk. Olyanok, mint egy ébresztőóra. Ha elérték célpontjukat szemük kipattan és leszállnak. Ami még szintén meglepő volt számomra, hogy időnként találkozhatunk rózsaszín vagonokkal is. Ezekbe csak nők szállhatnak, elkerülve ezzel a csúcsidőszakban ide-oda tévedő férfikezek kellemetlenségét.

Megjelenés

A japánok számára a külső megjelenés rendkívül fontos. Sokszor láthatunk fiatal lányokat, akik komplett sminket tesznek magukra vonatozás közben. Arcukat porcelán-baba módjára púderozzák és sokan (akár 3-4 cm-es) műszempillát is ragasztanak. Ez hozzátartozik itt a mindennapi élethez. A gimnazisták egyenruhát hordanak. Lányok rövid kockás szoknyát (télen hosszú zoknival) és fehér blúzt, míg a fiúk öltönyt. Hajfestés nem megengedett a gimnáziumi évek alatt, ezért sokan (fiúk-lányok egyaránt) érettségi után kitörési lehetőségként befestik a hajukat általában világosabb narancssárgás színűre. Az egyetemen mindig szoktam figyelni kortársaimat és sokszor meglepődök azon, amiket látok. A fiúk közül sokan női válltáskát hordanak, amikre mindenféle kulcstartókat akasztanak. A telefonok szintén tele vannak aggatva kulcstartóval, strassz kövekkel, matricákkal.  Ha azonban rendkívül extrémet szeretnénk látni érdemes ellátogatni hétvégén Tokyo Harajuku negyedébe, ahol fiatalok bátran viselnek merészebbnél merészebb ruhákat. Minél extrémebb annál menőbb címszó alatt. Ezen kívül itt szoktak találkozni a costplay-esek is, azok a fiatalok, akik különböző rajzfilmek (animék) karaktereinek pontos másaként jelennek meg. Ha cipőt szeretnénk vásárolni, készüljünk fel, hogy másféle számozást alkalmaznak. Ezen kívül sok olyan cipőbolt van ahol S-M-L-LL méretek közül választhatunk.

Szórakozás, éjszakai élet

Hogyan is buliznak a Japánok? Az egyik legnépszerűbb kikapcsolódási forma a már korábban is említett izakaya. Továbbá Japánban is vannak klubbok, ahol van zene és tánc, viszont én első helyen talán a karaokét említeném meg. Erre vannak külön kiképzett karaoke bárok. Egy társaság egy szobába szokott bemenni, ahol vagy az itallapról választanak italokat (egy sör kb. 500-800 Yen), vagy úgynevezett nomihoudai-t rendelnek. Ennek az a lényege, hogy egy összeg befizetése után (általában 3000-4000 Yen) bármiféle italból annyit iszol, amennyit akarsz. A szobában van tévé, mikrofon, diszkó gömb, és akár egy kisebb méretű színpad is. A külföldi zeneszámokat japán karakterekkel, az olvasatnak megfelelően feliratozzák. A pincért telefonon lehet hívni, aki ki-és belépéskor mindig meghajol és rendkívül udvarias.

Szokatlan észlelések

Európaiként rendkívül sok érdekes, furcsa meglepő dologgal találkozok Japánban. Ezek közül említenék meg néhányat.

WC-kaland

Japánban sosem kell aggódni ha WC-re kellene mennünk, ugyanis minden sarkon extrásabbnál-extrásabb wc-kbe lehet belebotlani. Tulajdonképpen a japán wc-ket 2 kategóriába sorolhatjuk. Vannak a hagyományos wc csésze formájúak illetve a Balkánon is jól ismert taposós wc-k. Általában egy mosdóba mind a 2 fajta megtalálható. Wc-papír mindig van, emiatt sose aggódjunk. A szupermarketekben mosdóiban találhatóak gombokkal, kapcsolókkal vannak felszerelve. Ha szerencsénk van, ki tudunk igazodni rajta, de készüljünk fel hogy a japán wc-k okosak!  Miben is különbözik egy ilyen modern WC-csésze a hagyományostól? Előmelegített ülőke, madárcsicsergés, és beépített bidé. Ha időnk engedi érdemes végig próbálni melyik gomb mire való .

Korai ébresztő

Megérkezésemet követő első napoknak történet velem az alábbi eset. Este lefekvés előtt beállítottam ébresztőórámat, mert másnap iskolába kellett mennem. Senki se szeret korán felkelni, de az ébredésnek különböző módjai lehetnek. Például: ébresztőóra, esetleg valaki kedvesen felkelt stb. Azonban elég fura érzés, mikor hirtelen elkezdenek remegni a falak és az ágyam rezgő funkcióra kapcsol. Velem ez megtörtént. Pár másodpercig azt sem tudtam hol vagyok, mi történik, majd észbe kaptam… átéltem életem első földrengését. Mostanra már egészen hozzászoktam, hogy hetente érnek ilyen kalandok.

Én és ők

Az egyetemem (Tokyo-tól kb. 150 km) egy vidéki kisvárosban van. Mivel máshogy nézek ki, mint a japánok, ezért gyakran megesik, hogy kíváncsian megbámulnak, főleg a kisgyerekek. A felnőttek, főleg az idősebb generáció kedvesen megszólít és érdeklődik, a világ melyik feléről érkeztem. Nagy örömömre egész sokan tudják, hol van Magyarország. Voltak olyanok is, akik elkezdték sorolni tudásukat hazánkról (pl. Puskás öcsi, gulyásleves, klasszikus zene, stb.) Az iskolában, mivel nemzetközi egyetemről van szó, rajtam kívül sok külföldi diák van. A japánok nyitottak arra, hogy a külföldiekkel ismerkedjenek, kedvesek és érdeklődőek. Az egyetemen lehetőségük van a diákoknak magyar nyelvet is tanulni. Minden évben mennek diákok Magyarországra és mindenki azt mesélte, mennyire jól érezte magát hazánkban.

Európaiként mindenképpen azt kell mondanom, hogy egy felettébb eltérő kultúrába csöppentem bele. Egy ilyen helyzetben érdemes nyitott szemmel járni, és minél többet tapasztalni. Japánban rendkívül kedvesek az emberek, és segítőkészek. Nem egyszer fordult elő, hogy amikor útbaigazítást kértem elkísértek egészen úti célomig. Én mindenkeppen hálás vagyok ennek az egy évnek, amit itt tölthetek, hiszen rengeteget tanultam és nagyon sok érdekes dologgal találkozhattam.